Page 120 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)
P. 120
120 Gyermekvédelem a médiajogban körben elterjedt, amelynek műsoraihoz a gyermekek sokkal könnyebben hozzáférhetnek. A kormányzatnak kényszerítő érdeke fűződik a kiskorúak nyíltan (explicit) szexuális tartalmú, illetlen, de nem obszcén tartalmakkal szembeni védelméhez. A Legfelsőbb Bíróság más médiumokban közzétett illetlen tartalmakkal kapcsolatos kor- látozásokat már jóval szigorúbban ítéli meg, és alkotmányellenesnek minősítette az illetlenség betiltására irányuló kísérleteket a telefon, a kábeltelevízió és az internet esetében. A kábeltele- vízió mint az otthonba „meghívott vendég” az Első Kiegészítés teljes körű védelmét élvezi, és mivel megfelelő blokkoló eszközök állnak rendelkezésre, alkotmányellenes az illetlen, de nem obszcén tartalmú kábelcsatornákat továbbítók büntetése. Bár felvetődik, hogy a gyermekekre káros tartalmak tekintetében azonos korlátozások vonatkozzanak a televízió különböző for- máira – földi sugárzású, kábeles vagy műholdas –, hiszen a néző szemszögéből a kábeltele- vízió ugyanolyan médium mint a földi sugárzású televízió, nem valószínű, hogy ugyanazt a szabályozást fogják alkalmazni a kábeles és a műholdas szolgáltatásokra. A kábeltelevízió, ha a háztartás előf zetett rá, ugyanúgy, ha nem még inkább hozzáférhető a gyermekek számára. Az amerikai televíziós műsorszámok tartalmi minősítését a műsor- és kábelszolgáltatók, valamint a f lmipar képviselői által megalkotott és az FCC által jóváhagyott irányelv alapján végzik. Az önkéntes minősítési rendszer a mozif lmeknél alkalmazott, a gyermekek életkora alapján történő korhatár-besorolási rendszeren alapul, de a műsorszám vitatható tartalmi jellemzőire is utal. Az amerikai felfogás az erőszakos tartalmakat jóval enyhébben ítéli meg, mint az illetlen, nyíltan szexuális tartalmú anyagokat és a trágár nyelvhasználatot. Az erőszakos tartalom az Első Kiegészítés védelmét élvezi. Ennek ellenére rendszeresen felmerül az erőszakos tartal- mak szigorúbb szabályozásának kérdése, habár problémát jelent az erőszak fogalmának pon- tos meghatározása. Az erőszakos tartalmak korlátozására egy technikai eszköz, az ún. V-chip szolgál, amit az Első Kiegészítést legkevésbé korlátozó, megfelelő megoldásnak tekintenek. A V-chip segítségével a szülők megakadályozhatják, hogy a gyermekek fejlődésükre nézve káros tartalmú műsorokat nézzenek, és nem korlátozza a műsorszolgáltatók szerkesztési jogát sem. Az USA-ban a nyilvános könyvtárak, iskolák és egyéb közintézmények csak akkor kap- hatnak állami támogatást internetes hozzáférésük fenntartásához, ha az internetes elérést tartalomszűrő szoftverekkel látják el, és szűrik a gyermekekre káros obszcén és pornográf tartalmakat. Az állam megteheti, hogy nyilvános helyeken, könyvtárakban és iskolákban megakadályozza, hogy a gyermekek az internetes pornográf ához férhessenek hozzá. Külön f gyelmet érdemel a káros tartalmú videojátékok kérdése. Számos esetben kísérelték meg a kiskorúak védelmében szabályozni a videojátékok tartalmát, illetve korlátozni az erősza- kos tartalmú játékprogramok kiskorúaknak történő értékesítését. A szövetségi bíróságok azon- ban kimondták, hogy a videojátékok és a szoftverek az Első Kiegészítés védelme alatt állnak, és az erőszakos tartalmú videojátékokhoz való hozzáférés nem korlátozható tartalmi alapon.