Page 115 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

II. A kiskorúak védelme az Egyesült Államokban 115 amely éppúgy a közlés és a közügyek megvitatásának terepe, mint az utcák, a járdák, a köz- terek vagy a parkok. Ezért az internetes közlést ugyanolyan fokú védelem illeti meg, mint a hagyományos fórumokon elhangzó közlések. Minden olyan intézkedésnek, amely felnőttek internethez való hozzáférését kívánja szűrni, kellően szűkre szabottnak kell lennie, és nyomós közérdeket kell szolgálnia. A kiskorúak védelméhez és a „könyvtár illő légkörének fenntartá- sához” ugyan kényszerítő érdek fűződik, ám az internetes tartalmak blokkolása jelen esetben nem nevezhető szűkre szabottnak, mert nem sikerült bizonyítani, hogy nincs kevésbé korlá- tozó módja a cél elérésének. A bíróság több technikai alternatívát is felsorolt (pl. ún. privát képernyő használata), amelyek ugyan nem tökéletesek, ám a kormány sem tudta bebizonyíta- ni, hogy kevésbé hatékonyak lennének, mint azok a szűrőszoftverek, amelyek számos esetben nemkívánatos tartalmat is átengednek. A Legfelsőbb Bíróság azonban a United States v. 470 American Library Association ügyben a törvényt 6:3 arányban alkotmányosnak találta. Az állam tehát megteheti, hogy nyilvános helyeken, könyvtárakban és iskolákban megaka- dályozza, hogy a gyermekek az internetes pornográf ához férhessenek hozzá. 471 8. Az erőszakos tartalmú videojátékok szabályozása A kiskorúak fejlődésére veszélyt jelentő, káros tartalmú videojátékok kérdése az Egyesült Államok joggyakorlatában is kiemelt szerephez jut, habár szövetségi szinten nem került sor a számítógépes és videojátékok tartalmának szabályozására. Számos szövetségi államban hoz- tak viszont olyan törvényeket, amelyek a kiskorúak védelmében szabályozták a videojátékok tartalmát, illetve korlátozni próbálták az olyan játékprogramok kiskorúaknak történő érté- kesítését, amelyek erőszakos vagy szexuális jeleneteket tartalmaznak, és emiatt káros hatást gyakorolhatnak a gyermekek testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésére. Azonban a szövetségi bíróságok szinte minden esetben megsemmisítették a törvényeket és kimondták, hogy a vi- deojátékok és a szoftverek az Első Kiegészítés védelme alatt állnak, és az erőszakos tartalmú videojátékokhoz való hozzáférés nem korlátozható tartalmi alapon. Az American Amusement Machine Association v. Kendrick ügyben például a hetedik 472 kerületi szövetségi fellebbviteli bíróság alkotmányellenesnek nyilvánított egy indianapolisi törvényt, amely előírta, hogy a gyermekek a nyilvános játéktermekben korhatáros – erősza- kos tartalmú – programokat futtató játékautomatákkal csak szülői engedéllyel vagy felügye- let mellett játszhatnak. A törvény értelmében az ilyen programokat futtató gépeket el kellett különíteni a többi géptől, és f gyelmeztető feliratokat kellett rajtuk elhelyezni. Az előírások megszegőit felfüggesztett szabadságvesztéssel, valamint a játékgépek üzemeltetésétől való eltiltással lehetett sújtani. A fellebbviteli bíróság végül megsemmisítette a törvényt, és ki- mondta, hogy a videojátékok is az Első Kiegészítés védelme alatt állnak, a gyermekeknek pedig alkotmányos joguk van azokhoz hozzáférni. Az indokolás szerint az erőszakos video- játékok szabályozásának bármilyen feltétele, hogy meggyőző bizonyíték álljon rendelkezésre 470 United States v. American Library Association, 539 U.S. 194 (2003). 471 Bayer Judit: Amerikai internetes gyermekvédelem és a Legfelsőbb Bíróság: a CIPA ügy, újra. Fundamen- tum, 2003/3. 163–174. 472 American Amusement Machine Association v. Kendrick, 244 F. 3d 572 (7th Cir. 2001); cert. denied, 534 U.S. 994 (2001).