Page 159 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

III. A kiskorúak védelme az Európai Unióban és egyes tagállamokban 159 reskedés útján, internetes honlapján keresztül értékesítette. A rajzf lmeket korábban a British Board of Film Classif cation (BBFC) a kiskorúak védelmére vonatkozó angol szabályok alap- ján „Csak 15 éven felülieknek” korhatár-kategóriába sorolta, amit a képhordozókon is feltün- tettek. Csakhogy a DVD-ket és videokazettákat a német hatóságok nem ellenőrizték és nem sorolták be a kiskorúak védelme céljából. Az importált DVD-k és videokazetták miatt a cég egyik versenytársa, a Dynamic Medien Vertriebs GmbH azt kérte az egyik német tartomá- nyi bíróságtól, a Landgericht Koblenz-től, hogy ideiglenes intézkedés útján tiltsa el az Avides Mediát a képhordozók csomagküldő kereskedés útján történő értékesítésétől. A társaság arra hivatkozott, hogy a f atalkorúak védelméről szóló törvény (Jugendschutzgesetz, JuSchG) tilt- ja az olyan képhordozók csomagküldő kereskedés útján történő értékesítését, amelyeket a törvény alapján nem ellenőriztek, és amelyeken nincs feltüntetve az illetékes hatóság által meghatározott korhatárra vonatkozó jelzés. A bíróság 2004. június 8-i határozatával úgy ítélte meg, hogy a kizárólag a BBFC által kibocsátott korhatár-megjelöléssel ellátott kép- hordozók csomagküldő kereskedés útján történő értékesítése ellentétes a Jugendschutzgesetz rendelkezéseivel, és versenyellenes magatartást valósít meg. A döntést az Oberlandesgericht Koblenz is helybenhagyta. A Landgericht Koblenz ezek után előzetes döntéshozatali kérelmet terjesztett az Európai Bíróság elé abban a kérdésben, hogy a Jugendschutzgesetz vonatkozó előírása összeegyeztet- hető-e az áruk szabad mozgásának elvét kimondó EK 28. cikkel, valamint a 2000/31 EK irányelvvel. Továbbá akkor is igazolható-e az ilyen tilalom az EK 30. cikke alapján, ha a képhordozót egy másik tagállamban vetették alá ellenőrzésnek a kiskorúak védelme céljából, 603 amelyeken a korhatárra vonatkozó jelzést fel is tüntették rajta. A kérdés tehát az volt, hogy az áruk szabad mozgásának elvével ellentétes-e egy olyan tagállami szabályozás, amely tiltja az olyan képhordozók csomagküldő kereskedés útján történő értékesítését, amelyeket az il- letékes hatóság nem ellenőrzött és nem sorolt be a kiskorúak védelme céljából, és amelyeken nincs feltüntetve a hatóság arra vonatkozó megjelölése sem, hogy a megtekintésük milyen korhatárhoz kötött. Az Európai Bíróság megállapította, hogy a szabályozás nem a képhordozók csomagküldő kereskedés útján történő értékesítését tiltja, hanem azt írja elő, hogy az ilyen úton történő forgalmazás feltétele, hogy tagállami ellenőrzési és besorolási eljárásnak vessék alá őket a kiskorúak védelme céljából függetlenül attól, hogy hasonló eljárást végeztek-e az exportá- ló tagállamban. A Bíróság szerint az ilyen szabályozás „nehezebbé és költségesebbé” teszi a Németországon kívüli tagállamokból származó képhordozók behozatalát, ami visszatarthat néhány szereplőt attól, hogy ilyen képhordozókat forgalmazzanak Németországban. Ezért a szabályozás az EK 28. cikk szerinti, mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedésnek minősül, amely főszabály szerint tilos, kivéve, ha a korlátozás objektíve igazolható. Ilyen indok lehet a kiskorúak védelme, amely az EK 30. cikkben szereplő közerkölcs és közrend védelméhez kapcsolódik. Noha a gyermekek védelme olyan jogos érdeknek tekinthető, amely főszabály szerint igazolhatja az áruk szabad mozgásának korlátozását, mindazonáltal egy ilyen korlátozás kizárólag akkor igazolható, ha alkalmas a tagállam által elérni kívánt cél megvalósításának biztosítására, és nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. Így például az abban az esetben, ha nem tiltja a nem ellenőrzött képhordozók minden formá- ban történő forgalmazását, illetve, ha az ilyen képhordozók importálhatók és értékesíthetők 603 Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 34., illetve 36. cikke.