Page 205 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

IV. A kiskorúak védelme Magyarországon 205 A műsorszámok kategorizálása összességében a gyermekek és a f atalkorúak védelmére okot adó jelenetek számától, azok minőségétől, színvonalától, szövegezésétől, képi megjelenítésé- től, magyarázattal vagy magyarázat nélkül történő megértésüktől, vagyis a kiskorúkra gya- korolt összhatástól függ. 724 „A minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – 725 kell eljárnia.” A besorolás mindig a teljes műsorszámra vonatkozik, ezért az egyes jelenetek, 726 elemek más kategóriába tartozása kihat az egész műsorszám minősítésére. Ha a műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, és a védendő korosz- tályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő besorolására abban az esetben is szükség van, ha csak fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak szá- mára káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy a közzétett jelenetek alkalmasak 727 lehetnek-e a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A bíróságok szerint az Rttv. 5/B. § (3)–(5) bekezdéseiben szereplő „alkalmas” fordulat – amit az Mttv. 9. § (5)–(7) bekezdései is változatlanul tartalmaznak – is arra mutat, hogy a tényállások veszélyeztető jellegűek, vagyis a jogsértés megállapításának nem feltétele az eredmény – a 16 éven aluliak, illetve a kiskorúak f zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen be- folyásolása, súlyosan kedvezőtlen befolyásolása, illetve súlyos károsítása – megvalósulása. Az „alkalmasság” megítéléséhez pedig a bírói gyakorlat által kimunkált szempontok adják meg 728 az alapot. Maga a törvényi rendelkezés is arra irányul, hogy az ilyen típusú műsorszámok, illetve az ilyen műsorrészeket tartalmazó műsorszámok csak az arra megfelelő időpontban kerüljenek bemutatásra, és nem a napnak azon szakában, ahol akár még háttértévézésként is a f atalabb és az ilyen helyzetek kezelésében éretlen korosztályhoz eljuthat. 729 A műsorszámok minősítése és közzététele során fokozott f gyelemmel kell lenni a kiskorú életkorára is, mivel a „kiskorú néző […] lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a mű- sor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben.” Így a műsorszámok 730 napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve, ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal fel- dolgozhatók, a 12–16 évesek, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. 731 Azt a műsorszámot azonban, amelyet a kiskorú még felnőtt magyarázatával sem érthet meg, vagy – mert korából fakadóan nem elég fejlett annak befogadásához – még így is félreérthet, magasabb korhatár-kategóriába kell sorolni. A korhatár-besorolást az is befolyásolja, hogy 732 a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e. Így például a kiskorúak egy bizonyos érettségi szint alatt 724 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.164/2005/5., Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. 725 Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. 726 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.154/2004/6. 727 Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.178/2006/4. 728 Fővárosi Bíróság 24.K.31492/2005/5., Fővárosi Bíróság 8.K.33371/2008/6. 729 Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. 730 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. 731 Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.082/2005/10. 732 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.147/2010/4., Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.514/2010/9.