Page 206 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

206 Gyermekvédelem a médiajogban még nem feltétlenül képesek a hétköznapi humor, illetve a morbid humor közötti f nom, vagy akár durva különbségtételre. 733 Mind a médiahatóság, mind a bíróságok gyakorlata szerint a műsorszám kategorizálása során a külföldi klasszif káció csak komoly fenntartásokkal vehető f gyelembe. A külföldi korhatár-besorolásoknál ugyanis – tekintettel az egyes országok értékrendje, társadalmi, kul- turális és erkölcsi felfogása közötti jelentős különbségekre – viszonylag nagy szórás f gyelhető meg. Nincs jogszabályi lehetőség a más országban alkalmazott klasszif káció automatikus átvételére, a külföldi kategorizálás kötelező erővel nem bír, azok csak tájékoztató jellegű- ek. A besorolást ezért a médiaszolgáltatónak minden műsorszám esetében el kell végeznie a törvény alapján. Hasonló a helyzet a Nemzeti Filmiroda által, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény alapján megállapított, mozif lmekre és DVD, illetve Blu-ray kiadványokra vonatkozó korhatár-besorolásaival is: számos jogerős döntés állapította meg, hogy a televízió- ban sugárzásra kerülő f lmek esetében a Nemzeti Filmiroda korhatár-kategóriája nem jelenti automatikusan a helyes kategória meghatározását, annak a televíziós műsorszolgáltatás (mé- diaszolgáltatás) szempontjából nincs jogi relevanciája. A médiaszolgáltatónak az Mttv.-ben foglalt rendelkezéseket f gyelembe véve, az ott meghatározott szempontok szerint kell a mű- sorszámokat a megfelelő korhatári-kategóriába sorolni. Ehhez ugyan iránymutatást jelenthet a külföldi korhatár-besorolás, illetve „a Nemzeti Filmirodának a Filmtörvény alapján végzett klasszif kációja orientálhatja a műsorszolgáltatót, de nem mentesíti az […] esetleges jogsére- lem megállapítása alól”, hiszen „a televíziós műfaj egészen más jellegű, mind hatása, mind 734 pedig a nézettség szempontjából”. Jelentősége van a közvetítő médiumnak is a médiatar- talom befogadása szempontjából. A nézőt a mozivetítés, illetve a televíziós sugárzás során „eltérő intenzitású hatások érik”, és a szülői felügyelet sem tud azonos hatékonyságú védelmet nyújtani. 735 A kétfajta klasszif káció indoka a mozif lmek esetében tehát a mozi és a televízió eltérő hatásmechanizmusa. Az ORTT gyakorlatában is számtalanszor előfordult, hogy a Filmiroda besorolásához képest – amire a műsorszolgáltatók is gyakran hivatkoztak a műsorszámok minősítésekor – eltérően ítélte meg a vitatott f lmet. A gyakorlatot a Médiatanács ajánlása is megerősíti, amikor kimondja, hogy a Nemzeti Filmiroda klasszif kációja vagy más nem- zetközi besorolás orientálhatja ugyan a médiaszolgáltatókat, de nem mentesítheti az Mttv. szerinti esetleges jogsérelem megállapítása alól, mivel a televíziós műfaj egészen más jellegű mind a hatás, mind a nézettség szempontjából. A műsorszolgáltatók viszont többször kritizálják a mozif lmek esetében fennálló kétfajta klasszif kációs kötelezettséget azzal érvelve, hogy az Mttv. – ahogy korábban az Rttv. – és a Filmtörvény szinte szó szerint azonos tényállást fogalmaz meg, a Filmiroda által elvégzett kategorizálás azonos tényállás alapján történik. Mégis gyakran előfordult, hogy bizonyos f lmalkotásokat a mozik a II. kategóriába besorolva vetítettek, a f lm DVD változata szintén a II. kategóriába tartozott, ám a műsorszolgáltatónak már az Rttv. szerinti III. kategóriába kellett sorolnia az ORTT eljárása miatt. Márpedig nincs jelentősége annak, hogy a kiskorú hol és mikor szembesül az adott tartalommal. A mozi és a televízió ugyan különböző médi- um, ám ugyanaz a f lmalkotás ugyanolyan veszélyeket rejt a kiskorúakra nézve, függetlenül 733 Fővárosi Bíróság 3.K.34671/2003/6. 734 Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.606/2006/3., Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.179/2007/4. 735 Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.365/2011/4.