Page 40 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

40 Gyermekvédelem a médiajogban ajánlás az ún. intelligens szűrők mellett foglal állást, amelyek képesek különbséget tenni az ártalmas tartalmak és az azokra vonatkozó tudományos hivatkozások között, illetve képe- sek a kiskorú fejlődését nyomon követve, életkorához igazodva, annak megfelelően működni. Ennek kidolgozásához az ön- és társszabályozási szervek együttműködése ajánlott. Az ajánlás közös címkék kidolgozását is szükségesnek tartja, melyek tájékoztatják a szülőket és a felügye- letet ellátó személyeket a szűrő tulajdonságairól. Az ajánlás külön felhívja a tagállamokat arra, hogy bizonyos – konkrét és világosan beazonosítható – tartalmak általános, országos szintű blokkolása vagy szűrése csak akkor vezethető be, ha az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, az illetékes tagállami hatóság határozatban mondta ki annak jogellenességét, és a döntés felülvizsgálatát egy független és pártatlan bíróság vagy szabályozó testület előtt lehet kérni, összhangban az Egyezmény 6. cikkével. A szűrésnek mint korlátozásnak arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal, és szükségesnek kell lennie egy demokratikus társadalomban, elkerülve a tartalmak ésszerűtlen és aránytalan blokkolását. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-án elfogadott, a kiskorúak és az em- 127 beri méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló ajánlása is elismeri a szűrőrendszerek és a jelölések fontosságát, és számos olyan lehetséges intézkedést tartalmaz, amely a kiskorúak javát szolgálhatja (pl. hatékony, naprakésszé tehető és felhasználóbarát szűrési rendszer bizto- sítása a felhasználó részére valamely internetszolgáltatónál történő előf zetéskor; kifejezetten gyermekeknek szánt, automatikus szűrési rendszerrel felszerelt szolgáltatásokhoz való hoz- záférés nyújtása). A Tanács arra is kéri a tagállamokat, hogy a véleménynyilvánítás szabad- ságának kellő tiszteletben tartásával ösztönözzék a kiskorúak védelmét szolgáló technológiai eszközök (pl. keresőprogramok, szülői felügyeleti eszközök) használatát, és biztosítsák, hogy széles körben rendelkezésre álljanak és felhasználóbarátak legyenek. 128 További problémákat vet fel a mobiltelefonon folytatott kommunikáció is. A jogellenes és káros tartalmakkal való találkozás kockázatát jelentősen növeli, hogy a mobiltelefonok mára multimédiás eszközzé okostelefonná váltak, amely eszköz a legelterjedtebb a gyermekek és a f atalok körében. Az egy készülékbe integrált szolgáltatások (telefon, SMS, videokamera, chat, internet stb.) megsokszorozza a különböző ártalmas tartalmakhoz való hozzáférés esélyét. A mobilszolgáltatók és a harmadik felek által generált tartalmak esetében a mobilhálózatok nyújthatnak megfelelő technikai segítséget a kiskorúak hozzáférésének szülői felügyeletéhez. Ez esetben a hálózatok maguk dolgozhatnak ki minősítési rendszert saját tartalmaik tekinte- tében, és ugyanezt más szolgáltatóktól is megkövetelhetik. A mobilszolgáltatók könnyebben és sokkal hatékonyabban végezhetik el a tartalomszűrést a mobiltelefon személyes jellege mi- att, szemben a több személy által is használt számítógéppel. Ugyanakkor a felhasználók által generált tartalmakat a mobilhálózat-üzemeltetők sem képesek felügyelni. 129 6.2. Címkézés Megoldás lehet az internetes tartalmak meghatározott kritériumok szerint történő minősítése és megjelölése, címkézése is. A megfelelő címkézésre a szülői ellenőrző rendszerek hatékony mű- 127 2006. december 20-i 2006/952/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás. 128 A Tanács következtetései a gyermekek védelméről a digitális világban (2011/C 372/04) 2. 129 Nyakas i. m. (29. lj.) 315–317.