Page 41 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 41 ködése érdekében van szükség, hogy valóban szűrni lehessen a tartalmat. A műsorszámok be- sorolásához hasonlóan az internetes tartalmak címkézése is kétféle lehet. Az egyik az ún. leíró címkézés (descriptive labelling), amely a tartalomra vonatkozó információkat mutatja be a lehető legobjektívabb módon. A leíró jellegű minősítés nem értékeli alkalmasság szempontjából a tartal- mat, csupán tájékoztatást nyújt az előforduló tartalmi elemekről, azok megítélését a felhasználóra hagyja. A címkézés másik típusa az ún. értékelésen alapuló címkézés (evalution of content), amely nagyobb f gyelemmel van a nemzeti és helyi kultúrák jellemző vonásaira és használata is egysze- 130 rűbb. Az értékelő minősítés a tartalmi elemeket f gyelembe véve, azok értékelése alapján állapít- ja meg, hogy az adott tartalom mely életkorú kiskorú számára alkalmas (életkor alapján történő címkézés). Az ilyen minősítés nem tartalmazza az értékelés okát, és az értékelés is csak egy adott kultúrában érvényes megítélést tükröz. Ezért univerzális használatra nem alkalmas és nem teszi lehetővé egyéni szemléleten alapuló szülői értékelést sem. A tartalom- és szolgáltatásnyújtók is 131 segíthetnek a kiskorúak védelmének előmozdításában a sértő tartalmak azonosítása és megjelölése tekintetében bevált módszerek elfogadásával (f gyelmeztető oldal, felhasználó életkorát ellenőrző rendszerek, tartalom címkézése stb.). A címkézést a tartalomszolgáltató, illetve az internetes ol- 132 dal létrehozója végzi egy előzetes szempontrendszer alapján a saját tartalmai tekintetében, amelyek a kiskorúak számára veszélyesek lehetnek. A felhasználó pedig maga dönti el, hogy engedi vagy tiltja az ilyen szempontoknak megfelelő oldalakhoz való hozzáférést a gépéről. Hátránya azonban, hogy gyakran pont azon tartalmak – akár pornográf tartalmú, vagy uszító, rasszista weboldalak – előállítói nem címkézik magukat, amelyek károsak lehetnek a kiskorúak számára. Mégis, a minősítő rendszerek és a címkék használata megfelelő szűréssel együtt képessé tehetik a felhasználókat arra, hogy korlátozzák az ártalmas tartalom mennyiségét, és kiválasszák a gyer- mekeik számára kívánatos tartalmakat. A PICS (Platform for Internet Content Selection) példá- ul egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi az internetes tartalmak címkézését, a szűrőszoftverek számára pedig a minősítések felismerését, ami lehetővé teszi a felhasználó számára a hozzáférés feletti kontrollt. A PICS révén a szűrőszoftver csak a felhasználó által meghatározott szempon- toknak megfelelő minősítéssel rendelkező oldalakhoz enged hozzáférést. A címkézőrendszerek körében külön kiemelendő az ICRA (Internet Tartalom Osztályozó Egyesület, Internet Content Rating Association), amit az AOL Time Warner, a Yahoo és a Microsoft MNS hozott létre az ál- taluk szolgáltatott tartalmak osztályozására. Az ICRA deklarált célja, hogy a kiskorúak védelme érdekében az internetes tartalmakat címkékkel lássák el. A szervezethez bármely tartalomszol- gáltató csatlakozhat, ha vállalja, hogy meghatározott szempontok szerint csoportosítja az általa nyújtott tartalmakat. A minősítés a meztelenség, a szexualitás, az erőszak, a nyelvhasználat, a veszélyes tevékenységek, illetve a felhasználói tartalom kategóriái alapján történik. Az ICRA által bevezetett rendszer lényege, hogy minden oldalra egy, az osztályozásnak megfelelő és a szű- rőprogramok által értelmezhető jel kerül, így szűrőkkel bárki könnyedén blokkolhatja a nem kí- vánt tartalmakat. Ugyanakkor a PICS alapú szűrőrendszerek is alkalmasak a véleményszabadság aránytalan korlátozására, mivel nemcsak a káros tartalmakhoz való hozzáférést, hanem az olyan tartalmak elérhetőségét is megakadályozza, amelyek nincsenek felcímkézve. Ez pedig aránytalan terhet róhat a tartalmak szolgáltatóira. Másrészt az állami, illetve a szolgáltatók gazdasági érde- keinek megfelelő cenzúra veszélyét is magában rejtheti. 130 SEC(97) 1203, Brussels, 13.06.1997. 5–6. 131 Hazay i. m. (65. lj.) 24. 132 SEC(97) 1203, Brussels, 13.06.1997. 5.