Page 38 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

38 Gyermekvédelem a médiajogban – a tartalmak leírására és/vagy minősítésére használandó egyértelmű fogalmak rögzítése; – az egyes tartalmak közzététel előtti vagy a közzététel idején történő értékelő vagy leíró minősítése; – a minősítés hozzárendelése az adott tartalomhoz a felhasználó számára; – a minősítést hordozó információ kiértékelése a potenciális fogyasztás helyén és szükség esetén a megfelelő beavatkozás a hozzáférés megtagadása céljából. 118 A szűrés több szinten valósulhat meg: lehetséges az állam, a tartalomszolgáltató, az intéz- mény, illetve a felhasználó és a szülő oldalán is. Lényeges, hogy a szűrőrendszer igénybevé- telének mindig a felhasználó szabad döntésén kell alapulnia, lehetőségként és nem kötele- zettségként kell, hogy rendelkezésre álljon. A szülőnek, a kiskorú felett felügyeletet gyakorló felhasználónak kell eldöntenie, hogy szűri-e a tartalmat gyermeke számára. A szűrőrendszer, a szoftver lehetővé teszi a felhasználónak – amennyiben a használat mellett dönt –, hogy a nemkívánatos tartalmak elérését szükség szerint megakadályozza, hozzáférhetetlenné te- gye a kiskorú felhasználók számára. A rendszer az internetes oldalakat a rendszer készítője által meghatározott és frissített lista – nemkívánatos szavak, kifejezések, képek, honlapok – alapján szűri, amely listát a szülő tovább bővítheti. A „black list” (fekete lista) a prob- 119 lémásnak minősített oldalakhoz való hozzáférést blokkolja, míg a „white list” (fehér lista) csak az előre meghatározott oldalakhoz történő hozzáférést teszi lehetővé. Egy harmadik, 120 semleges megoldás csak tájékoztatja a felhasználót a tartalom jellegéről, és a felhasználóra bízza a döntést. Az önálló, egyedi szűrés mások jogainak korlátozása nélkül képes a tartalmi megkülönböztetésre, ami szükségtelenné teheti a tartalomszolgáltatók szabályozását, és nem 121 veszélyezteti az internet fejlődését. Fontos, hogy a szűrőszoftver ingyenesen hozzáférhető és felhasználóbarát, kezelése egyszerű és könnyen elsajátítható legyen. A legtöbb internetszol- gáltató a felhasználók számára már nyújt olyan szolgáltatást, amellyel megakadályozható az ártalmas tartalomhoz való hozzáférés. Fontos szempont az is, hogy a felhasználó szülő a maga ízlése szerint, igényeinek megfelelően alakíthassa a szűrő beállításait, kiegészíthesse vagy dif- ferenciálhasson a gyermeke számára alkalmatlannak tartott anyagok között. Ehhez arra is szükség van, hogy a szűrés alapjául szolgáló tartalmak leírása a lehető legtöbb szempont szerint valósuljon meg, mert minél részletesebben, minél több szempont alapján képes egy rendszer a médiatartalmat leírni, annál alkalmasabb lehet a különböző kultúrákhoz tartozó, 122 különböző felfogású emberek igényeit kielégíteni. Nem mindegy az sem, hogy a felhaszná- ló csak a minősítés eredményével találkozik-e, vagy a rendelkezésre álló információk alapján maga végezheti-e el a tartalom minősítését, és úgy hozhatja meg döntését. 123 A szűrés hátránya, hogy az internetes tartalom megkülönböztetése nem tökéletes – a tar- talmak gyors változása miatt nem is lehet az –, sok korlátoznivaló tartalmat átenged, miköz- ben sok hasznosat is kizár. A tökéletesebb szűrés viszont szigorúbb ellenőrzéshez vezet. Más- részt, ha a szülő nem tud diff erenciálni a gyermeke számára alkalmatlannak tartott anyagok 118 Hazay i. m. (65. lj.) 23. 119 Lustyik i. m. (83. lj.). 120 Mayer Erika: Virtuális tangó a tartalomszabályozás körül, avagy két lépés előre, egy lépés hátra az internet normatív szabályozásában. In Dombi Gábor – Lafferton Emese (szerk.): Az információs társadalom felé. Buda- pest, Replika Kör, 2001. 98.; Detrekői i. m. (110. lj.) 120. 121 Lustyik i. m. (83. lj.). 122 Hazay i. m. (65. lj.) 23. 123 Nyakas i. m. (29. lj.) 311.