Page 35 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 35 megbízható és biztonságos, másrészt valamilyen módon hasznukra válik (pl. bővíti ismereteiket, fejleszti készségeiket, kompetenciáikat). A minőségi online tartalmak rendelkezésre állása segíthet abban, hogy a gyermekek jobban kihasználhassák az internet adta lehetőségeket és fordítva. A dokumentum felhívja a tagállamok f gyelmét, hogy projektek és kezdeményezések támogatása révén, nyíltforrású szoftverek és nyílt szabványok felhasználásával ösztönözzék a gyermekeknek szánt, illetve a közreműködésükkel készített minőségi online tartalmak létrehozását. Ugyanakkor az internetes tartalmak szabályozásának is tiszteletben kell tartania a véleménynyil- vánítás szabadságának határait. Kulcskérdés a biztonságos tartalom megteremtése és a vélemény- nyilvánítás szabadsága közötti ellentét feloldása. A káros tartalmak ügyét ezért akár az internetes 108 jogi szabályozás állatorvosi lovának is nevezhetjük. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy a kiskorúak állami beavatkozás nélkül is megvédhetők az interneten elérhető káros tartalmaktól, sőt, a kiskorúak megvédése elsősorban a szülők feladata, amibe az állam semmilyen formában nem szólhat bele. Az államnak nincs joga megválasztani, hogy mi alkalmas a gyermekek számára és mi nem. Csakis a szülő döntheti el, hogy kiskorú gyermeke mit nézhet meg az interneten és mit nem. Másrészt az interneten a gyermek nagy valószínűséggel csak akkor találkozhat számára káros tar- talommal, ha maga keresi azt. „A gyermekek védelmének jelszava alatt minden józan érvet félresö- pörnének: hogy véletlenül nem lehet nem kívánt tartalomba ütközni, hogy a korlátozás semmiképp sem lehet tökéletes, viszont fontos és hasznos tartalmakat alkotmányellenesen akadályoz.” 109 Az interneten található jogellenes és káros tartalmak elleni hatékony fellépés megvalósítása több szempontból is nehézséget okoz: – míg a televíziós műsorsugárzásban lehetőség van arra, hogy a műsorszerkezet szabá- lyozásával korlátozzák a kiskorúakra ártalmasnak tartott műsorszámok közzétételét, sugárzási idejét, addig az internetes tartalmaknál ez nem lehetséges; – a televízió esetében a tartalomért felelős műsorszolgáltató könnyen azonosítható, ellen- ben az interneten fellelhető tartalom forrása csak nehezen, vagy egyáltalán nem meg- határozható; – nehézséget okoz annak azonosítása, hogy a felhasználó kiskorú-e vagy felnőtt. Nem áll rendelkezésre olyan megbízható rendszer, amely a személyazonosság felfedése nélkül jelezné, hogy valaki kiskorú-e vagy felnőtt; – a korlátozás csak akkor lenne hatékony, ha valamennyi káros tartalomra – amelyek a fel- nőttek számára jogszerűen közzétehetők – kiterjedne. Ennek viszont az egész internetet érintenie kellene, beleértve a külföldön feltöltött tartalmakat is. Ellenkező esetben a kor- látozás értelmetlen, hiszen egy külföldi országban készülő, majd egy másik ország szer- verén tárolt káros vagy jogellenes tartalom éppúgy elérhető és letölthető, mint a belföldi; – nem feltétlenül hatékony az internetszolgáltatókon keresztül akadályozni az egyes tar- talmak vagy meghatározott oldalak elérését sem, mert a korlátozni kívánt tartalom máshol rövid időn belül újra elérhetővé válhat, miközben a tiltólistán szereplő oldalak tartalmának nyomon követése nehézkesebb. Kétséges, van-e olyan technológiai esz- 110 köz, amivel a folyamatosan újonnan keletkező és változó tartalmat ellenőrizni lehet. 111 108 Bayer i. m. (103. lj.) 19. 109 Uo., 21. 110 Detrekői Zsuzsa: Szabályozható-e az internet? Infokommunikáció és Jog, 2010/39. 123. 111 Bayer Judit: A gyermekek védelmének egyes kérdései az internethasználat során. In Gabos Erika (szerk.): A média hatása a gyermekekre és f atalokra. IV. Nemzetközi Konferencia kiadvány. Budapest, Nemzetközi Gyer- mekmentő Szolgálat Magyar Egyesület, 2008. 261.