Page 43 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 43 135 is együttműködnek. Célszerű összehangolni a káros tartalomkategóriák bejelentésének közös minimumszabványait és a bejelentési eljárásokat is, hogy azok minden országban, a legkülönbözőbb eszközök felhasználása esetén is összehasonlíthatók, átláthatók és hasznosít- hatók legyenek. 136 A forródrót-hálózatokkal kapcsolatban az Európai Bizottság 2006-ban kiadott közle- 137 ményében több ajánlást is megfogalmazott. A közlemény alapvető problémának nevezte meg, hogy az internetet felhasználóknak kevés vagy semmilyen tudomásuk sincs a forró- drót-szolgálatok létezéséről. Éppen ezért szükségesnek vélte a forródrótok ismertségének növelését a felhasználók körében, valamint a forródrót-szolgálatok és más érdekelt felek, különösen a rendőrség és az internetszolgáltatók közötti együttműködés, illetve a harma- dik országokban működő forródrótokkal való kapcsolatok javítását. Az európai digitális 138 menetrend éppen ezért arra hívta fel a tagállamokat, hogy 2013-ig teljes körűen való- sítsák meg a megbotránkoztató vagy ártalmas internetes tartalmak bejelentésére szolgáló forróvonalakat. A Bizottság „A gyermekek védelme a digitális világban” című jelentése arra is rámutatott, hogy az egyes tagállamok között nagy különbségek tapasztalhatók abban, hogy a forróvonalak miként ellenőrzik a hozzájuk bejelentett tartalmak illegális jellegét vagy káros hatását, hogyan kutatják fel az ilyen tartalmak forrását, és hogyan jelentik be őket az illetékes hatóságoknak. A jelentés szerint a forróvonalakat hatékonyabbá tételük érdekében közismertebbé és könnyebben hozzáférhetővé kell tenni az internetet használók, köztük a gyermekek körében. 139 Magyarországon már régóta léteznek forróvonalak az interneten található jogellenes, illetve a kiskorúakra káros tartalmak bejelentésére. Jelenleg két forróvonal is tagja az INHOPE-nak: a Puskás Tivadar Közalapítványon belül működő Nemzeti Hálózatbiz- tonsági Központ (CERT-Hungary) által működtetett a biztonságosinternet.hu oldal, 140 és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által működtetett internethotline.hu. A 141 Biztonságosinternet Hotline az Európai Unió „Biztonságosabb Internet Plusz” program- 142 ja keretében 2011 májusától nyújt lehetőséget a jogellenes és káros internetes tartalmak bejelentésére, célja a lehető legrövidebb idő alatt eltávolíttatni azokat az illegális és káros tartalmakat, amelyek veszélyesek lehetnek a kiskorúak fejlődésére nézve. Ennek érdekében szorosan együttműködik az internetszolgáltatókkal és a rendőrséggel is. A Hotline műkö- désének első évében több mint 780 bejelentést fogadott, melyek 61%-a pedof l tartalom- ra vonatkozott. A Biztonságosinternet Hotline egy éves működés után, 2012 áprilisában nyerte el az INHOPE tagságot. 135 Polyák Gábor: Biztonság az interneten. A jogellenes és ártalmas tartalmak visszaszorításának eszközei az Európai Unióban. Médiakutató, 2001. ősz.; Gálik–Polyák i. m. (33. lj.) 161–164.; Összefoglaló a jogellenes online tartalmak ellen fellépő szervezetekről. NMHH, 2012. http://internethotline.hu/tart/index/146/Kitekintes_a_vilagban_mukodo_forrodrotokra 136 A Tanács következtetései (2012. november 26.) a gyermekbarát internet európai stratégiájáról. (2012/C 393/04) 4. 137 COM(2006) 663, Brüsszel, 2006.11.6. 138 COM(2010) 245, Brüsszel, 2010.8.26. 139 COM(2011) 556, Brüsszel, 2011.9.13. 3.; A Tanács következtetései a gyermekek védelméről a digitális vi- lágban (2011/C 372/04) 2. 140 http://www.biztonsagosinternet.hu/ 141 http://internethotline.hu 142 http://www.saferinternet.hu/