Page 46 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

46 Gyermekvédelem a médiajogban – a jogellenes tartalom és a káros online magatartás kezelésére alkalmas technikai megol- dások alkalmazásának ösztönzése, szűrők felhasználók általi használatának támogatása; – a szolgáltatókra vonatkozó minőségi címke elfogadása, hogy minden felhasználó köny- nyen ellenőrizhesse, hogy az adott szolgáltató kötelezőnek ismer-e el magára nézve va- lamilyen magatartási kódexet; – a gyermekek számára hasznos tartalmak támogatása és előmozdítása; – az érdekeltek arra való ösztönzése, hogy megfelelő ön- és együttszabályozási rendszere- ket alakítsanak ki és valósítsanak meg; – a szolgáltatók ösztönzése a címkézés kidolgozásában, akik önszabályozási eszközként egy közös „gyermekek számára biztonságos” címkét dolgozzanak ki a honlapok számára; – az ismeretek növelése a káros online tartalom kezelésére alkalmas eszközökről (pl. szű- rőrendszerek). 7. Médiaműveltség és tudatosság A médiatudatosság vagy médiaműveltség (media literacy, Medienkompetenz) röviden a mé- diatartalmak elérésének, megértésének, értékelésének, kritikus vizsgálatának és létrehozásá- nak képességét, azaz az audiovizuális és az online szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretek megszerzését, elsajátítását jelenti. Az egyre sokszínűbbé váló, az állam által egyre kevésbé 149 kontrollálható médiavilágban az emberek védelme elsősorban már nem a tiltások, hanem 150 egyre inkább a tudatos médiafogyasztás szorgalmazása révén teremthető meg. „A »médiatudatosság« olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan és biztonságosan tudják használni a médiát. A médiatudatossággal rendelkező emberek tájékozottan tudnak választani, […] és jobban meg tudják védeni magukat és 151 családjukat a káros vagy sértő anyagoktól.” Az Európai Bizottság 2007-ben kiadott, a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítéséről szóló közleménye médiaműveltség alatt „a médiához való hozzá- 152 férésre, a média és a médiatartalmak különböző aspektusainak megértésére és kritikus szem- mel való vizsgálatára, valamint a különféle kontextusokban megvalósuló kommunikációra való képességet” érti. A közlemény szerint a médiaműveltség magában foglalja többek között: – valamennyi létező kommunikációs eszköz használatában való jártasságot; – a média aktív és kreatív használatát; – a média kritikus megközelítését a tartalom minősége és pontossága tekintetében; 149 David Buckingham: Th e Media Literacy of Children and Young People: A review of the research literature on behalf of Ofcom. Centre for the Study of Children Youth and Media Institute of Education, University of London, London, 2005. http://eprints.ioe.ac.uk/145/1/Buckinghammedialiteracy.pdf 150 Nagy Krisztina – Tímár János: Fórum. Digitális átállás és alapjogok. Fundamentum, 2007/2. 56. 151 Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, (47) preambulum-bekezdés. 152 A digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítése. COM(2007) 833, Brüsszel, 2007.12.20. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52007DC0833&from=HU