Page 56 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

56 Gyermekvédelem a médiajogban nehezebbé válik, mivel a gyermekek szüleik tudomása vagy beleegyezése nélkül tölthetnek le 195 koruknak nem megfelelő videojátékokat. Abban viszont már vita van, hogy szükséges-e a játékok tartalmi szabályozása, tartalmi alapuló korlátozása, és ha igen, a hagyományos mé- diumokra vonatkozó jogszabályokat alkalmazzák-e, vagy új, kifejezetten a játékokra vonat- kozó előírásokat hozzanak. A legkézenfekvőbb megoldás itt is a korhatár-besorolási rendszer megfelelő alkalmazása. Néhány ország polgári vagy büntetőjogi szabályokat is hozott a káros tartalmú játékokhoz való hozzáférés korlátozására, és tiltják az ilyen tartalmú videojátékok bolti eladását, korhatáron aluli értékesítését a kiskorúak számára. Külön kérdést jelentenek az online játékok, mivel a legtöbb állam még nem rendelkezik külön jogi szabályozással, és korhatár-besorolási rendszereket is csak korlátozottan alkalmazzák. Néhány ország azonban úgy véli, hogy a hagyományos videojátékokra vonatkozó szabályozás az online területre is alkalmazandó. Egyes vélemények szerint a játékok jogszabályi úton történő tartalomszabályozása szük- ségtelen, mert a videojáték-iparág (játékipar, konzolgyártók, kiskereskedők, hirdetők, online- játék szolgáltatók) önszabályozása megfelelően szolgálja a célt, ami a fogyasztók választási szabadságát is tiszteletben tartja. Az iparág feladata, hogy az önszabályozást a gyakorlati igényekre f gyelemmel folyamatosan fejlessze. A legfontosabb a felhasználók döntési szabad- ságának tiszteletben tartása azzal, hogy a játékok tartalmával kapcsolatban a lehető legtöbb információt kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani, erre pedig az önszabályozói eszkö- zök a legalkalmasabbak. Szükséges továbbá a videojátékok kockázataira való f gyelemfelhí- vás – a médiaműveltség és a tudatosságnövelés keretein belül. Megoldást jelenthet az olyan magatartási kódexek kidolgozása is, melyek előírják, hogy a videojátékokat árusító kiskeres- kedők kezeljék tudatosabban a játékok korhatár-besorolását, és ne értékesítsenek játékokat az előírt korhatárt még be nem töltött kiskorúaknak. Mások arra a következtetésre jutnak, hogy a gyermekek nem korlátozhatók „önkifejezésükben”, ezért joguk van játszani a játékokkal. Az erőszakot tartalmazó játékok tilalma pedig végső soron a véleményszabadság sérelmét eredményezné, mert a korlátozás további korlátozásokhoz vezethet: a videojátékok után a könyvek, a f lmek, majd az internet következne. 196 9.1. Az Európai Unió videojátékokra vonatkozó dokumentumai és ajánlásai Az Európai Unió közvetlenül ugyan nem szabályozza a számítógépes- és videojátékokat, ugyanakkor több ajánlásában, dokumentumában is kitér azok tartalmára, kiemelve a kis- korúak és az emberi méltóság védelmének jelentőségét. A fogyasztók, különösen a f atalok egyes video- és számítógépes játékok korcsoportok szerinti címkézése általi védelméről szó- ló 2002. március 1-jei tanácsi állásfoglalás kimondta, hogy a videojátékok jobb átlátha- 197 195 Az Európai Parlament 2009. március 12-i állásfoglalása a fogyasztóknak – különösen a kiskorúaknak – a videojátékok használata tekintetében történő védelméről [2008/2173(INI)]. 2. 196 Domokos N. Márton: „Tell me the truth, are we still in the game?” avagy a számítógépes- és videojátékok tartalmával kapcsolatos jogi szabályozás legfontosabb gyakorlati kérdései. Jogi Fórum, 2010. http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/domokos_n_marton__szamitogepes_es_videojatekok_jogi_ szabalyozas_kerdesei[jogi_forum].pdf 197 A Tanács 2002. március 1-jei állásfoglalása a fogyasztók, különösen a f atalok egyes video- és számítógépes játékok korcsoportok szerinti címkézése általi védelméről (2002/C65/02).