Page 52 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

52 Gyermekvédelem a médiajogban 179 bízni a magatartási szabályok kialakítását. Ennek két formája ismert: az önszabályozás (self-regulation) és a társszabályozás (co-regulation). A társ- és önszabályozás révén az audio- vizuális ipar, a médiaszolgáltatók az állammal együtt vagy önállóan határozhatják meg azo- kat a kötelezettségeket, amelyek elősegíthetik a kiskorúak védelmét. Az így meghatározott szabályok előnye, hogy betartásukra nagyobb hajlandóság mutatkozik, és rugalmasan, bár- mikor változtathatóak a technikai fejlődés által felvetett újabb kérdéseknek és problémáknak megfelelően. 180 „Az önszabályozás olyan önkéntes kezdeményezési típus, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek vagy a szövetségek számára, hogy saját maguk számára fogadjanak el közös iránymutatásokat.” Lényege, hogy az egyes 181 ágazatok alakítják ki saját magatartási, etikai szabályaikat, amelyeket a maguk számára köte- lezőnek ismernek el, és a szabályok megsértőit szankciókkal fenyegetik. Az önszabályozás 182 tehát olyan magatartásszabályozás, amelyben a szervezetek, érdekcsoportok saját magukat szabályozzák, az általuk megalkotott előírásokat saját magukra nézve kötelezőnek ismerik el, és azok érvényesülését maguk ellenőrzik. Az önszabályozás akkor valósul meg, ha az 183 önszabályozás alanyai – szabadon eldöntve, hogy részt kívánnak-e venni benne – önként alávetik magukat az önszabályozó mechanizmusnak, és ténylegesen az általuk megalkotott szabályokhoz igazítják cselekvéseiket. Az önszabályozás fő előnye, hogy rugalmasabb, kevés- bé bürokratikus és hatékonyabb, mert a szabályt ott alkotják, ahol a legközelebbről ismerik az igényeket és a szabályozandó viszonyokat. Ha az adott iparág képviselői alkotják meg a 184 szabályokat, a többi résztvevő is nagyobb valószínűséggel fogja ésszerűbbnek és elfogadha- 185 tóbbnak tartani azokat, mint a hagyományos szabályozást. Az eredményes önszabályozás a hatályos jogszabályok és a bírósági és/vagy közigazgatási mechanizmusok kiegészítője lehet. Az önszabályozás hátránya, hogy elsősorban az adott iparág érdekeit tartja szem előtt, könnyen „önkiszolgálássá” válhat. Miután hiányzik az állami kikényszerítés eszköze – jogilag közvetlenül nem kikényszeríthetők –, gyakran előfordul, hogy a műsorszolgáltatók mellőzik az önmaguk által elfogadott szabályokat, ha úgy vélik, hogy a szabályozás nem szolgálja a kö- zös, illetve a saját egyéni érdeküket. Kétséges az is, hogy az önszabályozó szervezetek rendel- keznek-e megfelelő eszköztárral előírásaik betartására. Az önszabályozás ezért önmagában 186 elégtelen eszköz a kiskorúak védelmének biztosításához. Az Európai Unió is rámutatott arra, 179 Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, (44) preambulum-bekezdés; Koltay– Nyakas i. m. (19. lj.) 149. 180 Bakos i. m. (3. lj.) 91. 181 Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, (44) preambulum-bekezdés. 182 Bayer Judit: Az internet tartalomszabályozása Magyarországon. (Önszabályozás versus állami szabályozás). In Enyedi Nagy Mihály – Polyák Gábor – Sarkady Ildikó (szerk.): Magyarország médiakönyve 2002. Tények és tanok. Budapest, Enamiké, 2002. 451. 183 Ian Bartle – Peter Vass: Self-Regulation and the Regulatory State. A Survey of Policy and Practice. Th e University of Bath, Research Report 17, 2005. 19. http://www.bath.ac.uk/management/cri/pubpdf/Research_Reports/17_Bartle_Vass.pdf, idézi: Csink–Mayer i. m. (59. lj.) 35. 184 Koltay–Nyakas i. m. (19. lj.) 149–150. 185 Angela J. Campbell: Self-Regulation and the Media. Federal Communications Law Journal, Vol. 51., 1999. 716. http://www.repository.law.indiana.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1207&context=fclj, idézi: Csink–Mayer i. m. (59. lj.) 35. 186 Bakos i. m. (3. lj.) 113.; Csink–Mayer i. m. (59. lj.) 35. 42.