Page 54 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

54 Gyermekvédelem a médiajogban szorgalmazták, hogy a tagállamok ne pusztán jogi eszközöket alkalmazzanak, hanem ösztö- nözzék az érintett feleket az önszabályozás rendszereinek kidolgozására és alkalmazására. Az 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás elsőként határozta meg az önszabályozó mechanizmus tartalmi követelményeit: – e mechanizmusok, testületek az érdekelt iparágak és felek részvételével, nemzeti szintű önkéntes alapon jöjjenek létre; – magatartási kódexek kidolgozása; – a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére, valamint a felhasználók tájékoztatására alkalmas új eszközök kialakítása és fejlesztése; – a beérkező panaszok kivizsgálására és hatékony intézkedések megtételére alkalmas együttműködés kialakítása; – olyan intézkedések meghozatala, amelyek eredményeként a kiskorúak nagyobb mér- tékben juthatnak hozzá audiovizuális és információs szolgáltatásokhoz anélkül, hogy ki lennének téve potenciálisan ártalmas tartalmú anyagoknak. A magatartási kódexeknek kiemelten kell foglalkozniuk azzal, hogy lehetővé tegyék a kis- korúak számára az online szolgáltatások felelős módon történő használatát, és elkerüljék, hogy szüleik vagy tanáraik engedélye nélkül olyan – egyébként törvénybe nem ütköző tartal- mú – anyagokhoz jussanak, amelyek károsak lehetnek testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődésük szempontjából. A magatartási kódexekben az online szolgáltatóknak elő kell írni, hogy a kis- korúak számára potenciálisan ártalmas anyagokat tartalmazó oldalakon f gyelmeztetést vagy vizuális jelet helyezzenek el, az anyagot címkézzék vagy kategorizálják, esetleg olyan rend- szert alkalmazzanak, amely képes ellenőrizni a felhasználó korát. A szolgáltatóknak biztosíta- niuk kell segélyvonalak működtetését is, amelyek lehetővé teszik a panaszok gyors fogadását, és ki kell alakítani olyan eljárásokat, amelyek a panaszok megfelelő kezelésére alkalmasak. A Tanács az internetes médiatartalom szolgáltatóit, az internetszolgáltatókat, a közösségi oldalakat és az online vitafórumokat is arra ösztönzi, hogy fejlesszék tovább az önszabályozási rendszereket, és dolgozzanak ki magatartási kódexeket. A megfelelő ön- és együttszabályo- 193 zási rendszerek kialakítását szorgalmazza a Biztonságosabb Internet programot meghosszab- bító 1351/2008/EK határozat is. Az Európai Unió tagállamainak többsége már lehetővé teszi, hogy a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátását társszabályozás keretében önszabályozó szervezetek vegyék át. Ezen túlmenően a tagállamok mintegy felében a lineáris és a lekérhető médiaszolgáltatók létrehozták az ön- vagy társzabályozói rendszerüket, és magatartási kódexeket is elfogadtak a kiskorúak védelme érdekében. A társszabályozás megoldásaiban – hatálya alá tartozó szol- gáltatások, az önszabályozó szervezetnek átadott feladatok, az általa alkalmazható szankciók tekintetében, valamint az önszabályozó szervezet és a hatóság viszonyában – azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A) A társszabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások tekintetében két csoport különíthető el: – többféle audiovizuális szolgáltatás, tartalom felett gyakorol felügyeletet egy vagy több önszabályozó szervezet [pl. Németország: Freiwillige Selbstkontrolle Fernsehen (FSF), Freiwillige Selbstkontrolle Multimedia-Diensteanbieter (FSM), Freiwillige Selbstkontrolle der Filmwirtschaft (FSK), Unterhaltungssoftware Selbskontorolle (USK); Hollandia: NICAM]; 193 A Tanács következtetései a gyermekek védelméről a digitális világban (2011/C 372/04) 2.