Page 53 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 53 hogy az önszabályozás hatékony kiegészítő eszköz lehet, de önmagában nem elégséges a kis- korúak védelmének biztosítására a káros tartalmú üzenetekkel szemben, nem helyettesítheti a nemzeti jogalkotó kötelezettségét. A kiskorúak védelméhez valamennyi szereplő, érdekelt 187 együttműködése szükséges, amelyben jelentős szerepe van az állami szabályozásnak is. A kiskorúak védelmében ezért elsősorban a társszabályozás játszik szerepet. A társszabályozás a nem állami szabályozást kapcsolja össze az államival, középút a köz- vetlen állami szabályozás és az iparági önszabályozás között, ún. koreguláció (együttszabá- lyozás vagy társszabályozás), amelyben a rugalmas önszabályozás egyesül az állami kikény- 188 szeríthetőséggel. A társszabályozás állami – törvényi vagy hatósági – jóváhagyáson vagy felhatalmazáson nyugszik. Az állam és a piaci szereplők együttműködésére épül, és olyan 189 területeken juthat szerephez, ahol szükséges az állami szabályozás és jelenlét, illetve törvény írja elő a szabályozási kötelezettséget. Lehetővé teszi a törvényhozó által meghatározott cé- lok megvalósításának átruházását az érintett területen elismert érdekképviseletekre („sza- bályozott önszabályozás”), teret engedve az iparágak önszabályozó kezdeményezéseinek, és 190 f gyelembe véve az érintettek érdekeit és álláspontját. A társszabályozás akkor valósul meg, amikor a jogszabály által előírt szabályozást, illetve annak alkalmazását iparági testülethez, akár önszabályozó szervhez delegálják. A szabályokat ily módon könnyebb a gyorsan változó médiakörnyezethez igazítani, illetve betartatni, mert az iparág képviselői jobban magukénak érzik azokat. 191 Az állami szervek szerepe a társszabályozói rendszeren belül az, hogy felügyeljék az adott iparág képviselőit tömörítő, nem állami szervezetek működését. A nem állami szerv csak állami jogosítás, engedély alapján működhet és hozhat hatósági döntéseket, és az eljárási kódexéhez is állami elismerés szükséges. Ha szervezet nem megfelelően jár el vagy túllépi hatáskörét, az állami szerv belép, és maga hoz döntést. A társszabályozás sikertelensége esetén végső garanciaként lehetőség van az állami beavatkozásra. A nem állami iparági szervezetnek így érdeke a jogszabályoknak megfelelően eljárni. 192 Az Európai Unió is számtalan dokumentumában és ajánlásában támogatja az önszabá- lyozás előtérbe helyezését. Az önszabályozást erősíti az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv, amely kimondja, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönöz- niük kell a kiskorúak és az emberi méltóság védelmére vonatkozó magatartási kódexek ki- dolgozását az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások területén [16. cikk (1) bekezdés e) pont]. Az 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás és a 2006. december 20-i 2006/952/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás arra hívta fel a f gyelmet, hogy a kiskorúak védelmének elektronikus médiában megjelenő új kihívásai és az online szolgálta- tások elterjedésével a jogi szabályozás nem mindig képes e fejleményekkel lépést tartani, ezért 187 2006. december 20-i 2006/952/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás, (12) preambulum-bekezdés.; Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, (44) preambulum-bekezdés. 188 Bayer i. m. (182. lj.) 461.; Csink–Mayer i. m. (59. lj.) 61. 189 Nyakas i. m. (18. lj.) 143–144. 190 Gálik–Polyák i. m. (33. lj.) 44.; Koltay–Nyakas i. m. (19. lj.) 150–151. 191 Csink–Mayer i. m. (59. lj.) 38. 60. 65. 192 Nyakas i. m. (29. lj) 309–310.; Csink–Mayer i. m. (59. lj.) 69–72.; lásd még: Eva Lievens – Jos Dumortier – Patrick S. Ryan: Th e Co-Protection of Minors in New Media: A European Approach to Co-Regulation. U.C. Davis Journal of Juvenile Law & Policy, Vol. 10. 2006. 97–151. http://jjlp.law.ucdavis.edu/archives/vol-10-no-1/Coregulation_FINAL_021006.pdf