Page 51 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 51 az internetes védelem iskolai oktatását, valamint ösztönözzék az internetes szolgáltatókat a gyermekek online védelmével kapcsolatos önszabályozó intézkedések meghozatalára. A Bizottság 2009. augusztus 20-án elfogadott 2009/625/EK ajánlása a digitális környe- zethez igazodó médiaműveltségről kezdeményezte, hogy a médiaoktatás váljék az oktatási rendszer részévé. Elsődlegesen a tagállamok feladata eldönteni, hogy a médiaműveltség mi- lyen módon jelenjen meg az iskolai tantervekben (18). Az ajánlás úgy véli, hogy a médiamű- veltség a társszabályozáson keresztül is előmozdítható úgy, hogy a tagállamok a média- és adatvédelmi hatóságokkal együttműködve olyan kezdeményezéseket dolgoznak ki, amelyek eredményeként a főbb érdekeltek magatartási kódexeket fogadnak el. Az ajánlás szerint a médiaiparnak is nagyobb fokú elkötelezettséget kell arra vállalnia, hogy biztosítsa a szüksé- ges eszközöket a médiaműveltség fejlesztéséhez (pl. ismeretterjesztő kampányok, f ataloknak szóló tájékoztató csomagok elkészítése). A Bizottság 2012 májusában kiadott „A gyermekba- rát internet európai stratégiája” című közleményében pedig a tudatosságnövelő és felkészítő intézkedések fokozását emelte ki. Az Európai Unió a „Biztonságosabb Internet” program keretében az internettudatosság növelését célzó intézkedéseket is ösztönözte. 2005-től a „Biztonságosabb Internet Plusz” a tudatosság erősítését, azaz a felhasználók – szülők, pedagógusok, gyermekek – felvilágosítását és oktatását is célul tűzte ki. A Bizottság 2006-ban kiadott, a program addigi eredményeit összefoglaló közleménye fontosnak tartotta a médiatudatosság egyes célcsoportokban és 176 szélesebb körben való elterjedését, valamint a végfelhasználók jobb tájékoztatásának elősegí- tését az ártalmas tartalom szűrésére rendelkezésre álló eszközökről. A társadalmi tudatosság erősítése érdekében a program célja, hogy a társadalomban – különösen a gyermekekben, szülőkben, tanárokban és nevelőkben – fokozottabban tudatosítsák az online technológiák használatával összefüggő lehetőségeket és veszélyeket, valamint az online biztonság megőr- zésének eszközeit. A program kiterjed az új terjesztési platformokat alkalmazó szolgáltatások – pl. mobiltelefonon igénybe vehető audiovizuális szolgáltatások – lehetőségeire és veszélyeire is. A program szükségesnek látja a káros online tartalom kezelésére alkalmas eszközökkel (pl. szűrőrendszerek) kapcsolatos ismeretek növelését. Hasznosnak bizonyultak a program kere- tében f nanszírozott projektek is, mint az „EU Kids Online” vagy az internettudatossággal 177 és a biztonságos internethasználattal foglalkozó szervezeteket összefogó INSAFE. 178 8. Ön- és társszabályozás támogatása Az audiovizuális iparágat, illetve a tartalomszolgáltatókat úgy is érdekeltté lehet tenni a kis- korúak védelmének elősegítésére, ha bevonják őket a szabályozásba, ha az állam lehetővé teszi, hogy magukra nézve állapítsanak meg normákat. A fejlődő audiovizuális médiaszol- gáltatási ágazatban az intézkedések hatékonyabbak lesznek, ha azokat a szolgáltatók aktív támogatásával hozzák meg, illetve a jogalkotásnál sok esetben hasznosabb a piaci szereplőkre 176 COM(2006) 663, Brüsszel, 2006.11.6. 177 http://www2.lse.ac.uk/media@lse/research/EUKidsOnline/Home.aspx 178 European Network of Awareness Centres http://www.saferinternet.org