I. FOGYASZTÓI MEGKERESÉSEK, JELZÉSEK

A biztosi hivatal a médiatartalom-szolgáltatókkal és azok szakmai szervezeteivel egyeztette a 2019. év, illetve az idei év első félévének tapasztalatait. Ennek során tájékoztatást kapott a szolgáltatóknak címzett fogyasztói jelzésekről, panaszokról, javaslatokról.

Kereskedelmi média

Az egyik nagy kereskedelmi televíziócsatorna közönségszolgálatához intézett írásos, telefonos nézői megkeresések 20%-ban riportkérelmek voltak, valamint szerkesztőségi elérhetőségekről kértek tájékoztatást. A jelzések kisebb része sorozatokkal kapcsolatos érdeklődést tartalmazott, illetve a műsorvezetőket illette véleménnyel.

A megkeresések kis százaléka műsorváltozások vagy a kezdési időpontok megváltoztatása miatti reklamáció volt, illetve műsorok (TV-n vagy online történő) visszanézhetőségére vonatkozott.

A megkeresések néhány százaléka a riport témákhoz kapcsolódott (segítségnyújtás felajánlása, észrevételek, helyesbítési kérelmek), teletext tartalmakat érintő észrevételt, hibajelzést tartalmazott és érkeztek a műsorok castingjával kapcsolatos kérdések is.

A megkeresések 11 %-a érintette a veszélyhelyzetet. Sokan fejezték ki tetszésüket, örömüket egy-egy műsor kapcsán, többen a szolgáltató dolgozóinak a karantén alatt végzett munkáját is megköszönték. Sokan kérték, javasolták, hogy a műsorokban szerepeljen több, részletesebb tájékoztatás a koronavírusról, annak terjedéséről, valamint példamutató, reménykeltő riportok a fertőzésen átesettekről és a meggyógyultakról, emellett tanácsadás a hiányos infrastruktúrával rendelkezőknek. Többen szorgalmazták adományok gyűjtésére szolgáló felület biztosítását a vírus érintettjei, illetve művészek számára.

Közszolgálati média

A tavalyi évben a nézőktől, hallgatóktól közel 12.000 telefonhívás, és több mint 5.000 e-mail érkezett. Számos megkeresés nem a műsor tartalmával, hanem a műsor vételének műszaki kérdéseivel volt kapcsolatos. Több megkeresés családi természetű ügyeket érintett. Sokan kérték a magazinműsorokban szereplő riportalanyok elérhetőségét.

A veszélyhelyzet időszakában sokan dicsérték a műsorvezetők, az adásokba meghívott szakértők magas színvonalú felkészültségét, gratuláltak a profi (sport)közvetítésekhez. Üdvözölték és nagyra értékelték a mesecsatorna válogatott meséit (M2), a színvonalas színházi- és koncertközvetítéseket, a megemlékező műsorokat, a történelmi és irodalmi műsorokat, a természetfilmeket és az ismeretterjesztő filmeket, a vallási műsorokat, a „Mozogj otthon” sorozatot (M5) és a sok új feltöltött tartalmat, a klasszikus magyar sorozatok elérhetőségét az M3 csatornán, továbbá méltatták a csatorna oktatási csatornává történő átalakítását.

Sokan sérelmezték ugyanakkor, hogy az M3 csatorna átkerült az internetre és ideiglenesen sem került visszaállításra, így azt az idősebb korosztály nem tudja elérni.

Többen hiányolták a részletes, több napos időjárásjelentést, sérelmezték a sportesemények kódolását, az internetes reklámok mennyiségét, sokallták a műsorreklámot, kifogásolták a fogyatékossággal élők számára nehezen elérhető, illetve kezelhető felületeket, a műsorújságot.

A nézők kérték a rádiócsatornák műsorrendjének felvételét a teletextre, a műsortartalmak részletesebb közlését, a műsorelőzetesek és a sugárzási időpontok részletesebb megjelenítését.  Sokan javasolták az automata beszédfelismerő funkció biztosítását, az igényesebb zenei művek címének és előadójának bemondását. Érdekesség, hogy a „Magyar sikerek az Olimpián” c. műsor nézői javaslat alapján készült. 

II. A JÁRVÁNYHELYZET HATÁSA A MÉDIATARTALOM PIACRA,  A FOGYASZTÓI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA

A koronavírus-járvány súlyosan érintette a gazdaságot, így a médiaszektort is. A veszélyhelyzeti intézkedések a piacon sok komoly szerkezeti változást, átrendeződést generáltak, ami a járvány elhúzódásával várhatóan felgyorsul. Csökkentek a médiaszereplők bevételei, köztük a reklámbevételek és így a marketingkiadások is.

A járványhelyzet különösen a lapkiadás piaci szegmensét sújtotta, amely a digitális média erősödése miatt eleve jelentős térvesztésben volt. Radikálisan csökkent az eladott lapok példányszáma, így a hirdetések száma, az előfizetők pedig a kézbesítések megbízhatatlanságát tapasztalták. Kényszerintézkedésként lapok szüneteltetésére, ritkítására, összevont számok megjelentetésére került sor. A szakma szerint a nyomtatott sajtó fennmaradása a tét. Több európai országban átfogó kiadói támogatási program indult, itthon is sor került intézkedésekre.

A tartalomipar védelme céljából médiapiaci innovációra, a médiatermékek és terjesztésük digitalizálására – és mindehhez ésszerű támogatásra van szükség. A Magyar Lapkiadók Egyesülete a válsághelyzet felszámolásához szakmai javaslatokat állított össze.

A felhasználói szokások is megváltoztak, hiszen rengetegen otthonról dolgoznak, tanulnak, a kommunikáció és a szórakozás is mindinkább a digitális térben zajlik. A hagyományos média (tévézés, rádiózás, nyomtatott sajtó) ugyan az internethasználat rohamos terjedésével eleve komoly térvesztést szenvedett, még a hagyományos médiában is megnőtt a tartalomfogyasztás volumene, sokan innen várják az információt, sokan újra a nagy képernyő elé ültek.

A járvány persze felgyorsította a digitális átalakulást. Mind többen követik az online portálokat, gyakrabban látogatják a közösségi oldalakat, ahol rengeteg információt, emellett több szórakoztató tartalmat találnak. Megnőtt az igény a digitális szolgáltatások, a lekérhető videószolgáltatási platformok, az online letöltés nélkül nézhető filmek iránt és megnőtt a streamingszolgáltatásra kötött előfizetések száma is. Sokan a kisebb képernyőkön nézik a tartalmakat.

Az elmúlt hónapokban a koronavírus hatásaival számos kutatás, tanulmány és tájékoztatás foglalkozott, ezek közül külön említésre érdemes a vírus médiapiacra gyakorolt hatásaival foglalkozó, olvasható NMHH tájékoztatás: A koronavírus-járvány hatása a médiapiacra (2020. június)