Az utóbbi években mind a nyomtatott sajtóban, mind az elektronikus médiában sok esetben előfordult, hogy a tragikus halálesetekről, így az öngyilkosságokról tudósító ún. fekete hírek tartalma nem volt összhangban a szakmai szervezetek magatartási kódexeinek vonatkozó rendelkezéseivel, illetve az öngyilkosságokról szóló tudósítások tárgyában 2015-ben közzétett biztosi ajánlással (A média- és hírközlési biztos ajánlása az öngyilkosságokról szóló tudósításokhoz).

A híradásokban, illetve azok környezetében kegyeleti szempontokra tekintet nélkül kerültek reklámok elhelyezésre.

A biztos a kérdésben 2019 novemberében szakmai egyeztetést folytatott le az érintett önszabályozó szervezetekkel, így a Magyar Lapkiadók Egyesületével, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületével, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületével és az Önszabályozó Reklám Testülettel a nemkívánatos jelenség visszaszorítása, illetve egy egységes jó szakmai gyakorlat megalapozása céljából.

A tavalyi év végén, illetve az idei év első heteiben számos ismert személy sajnálatos halálhíréről számolt be a sajtó. Több esetben tapasztalható volt a korábbi jelenség, ezért a biztos tájékoztatást kért a szakmai szervezetektől a korábbi egyeztetést követő intézkedésekről, tapasztalatokról.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületéhez (MEME) a kérdéses időszakban érkezett megkeresések a műsorszerkesztési gyakorlatot érintették általánosságban. Arra kerestek választ, hogy bizonyos műsorok miért kerültek le a palettáról; miért kerültek a korábbihoz képest más időpontban sugárzásra, illetve mikor kerülnek adásba stb.

Nem érkezett bejelentés az Egyesületben tagsággal bíró televíziós műsorszolgáltatók híradásaiban közzétett fekete hírek, öngyilkosságot taglaló riportok, vagy az ezek környezetében megjelenített reklámok, akár az Egyesület magatartási kódexébe ütköző gyakorlatot  tárgyában.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) a korábbi egyeztetést követően felhívta tagságát a biztosi ajánlás fokozottabb betartására. A médiafogyasztók méltányos érdekét sértő tudósítással, ilyen gyakorlattal kapcsolatosan a szervezet tagjaival szemben nem érkezett jelzés, kifogás, javaslat. Az Egyesület számos tagja a téma érzékenysége miatt eleve nem jelentet meg hirdetést a halálesetekről szóló tudósítások mellett, vagy külön felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen tartalmat csak nagykorúak tekintsék meg. Kifejezetten öngyilkosságra utaló hír esetében feltüntetésre kerül, hogy hol érhető el segítség kritikus lelki állapot esetén (Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjük, olvassa el ezt az oldalt… ha másvalakiért aggódik, ezen az oldalon talál tanácsokat….) A tagok az öngyilkosságok megelőzésére vonatkozó pozitív kezdeményezésekről is tudósítanak.

A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületéhez (MTE) az elmúlt évben érkező panaszok, jelzések a gyűlöletkeltő, kirekesztő, pornográfiával és erőszakos tartalommal voltak kapcsolatosak, emellett a kikorúak védelmét, a vonatkozó korhatár besorolást érintették. Fekete hírrel kapcsolatosan egy egyesületi taghoz érkezett bejelentés.

A 2019. évi egyeztetést követően az Önszabályozó Reklámtestület (ÖRT) választmánya megtárgyalta az igen komplex kérdést. 2020 elején az érintett termékbiztonsági kérdésekben az internetes hírportálok és a reklámozói oldal képviselőivel szakmai egyeztetést kezdeményezett, ahol a Magyar Márkaszövetség is képviseltette magát. Az MLE-vel közös szervezésben a kiadókkal és főszerkesztőkkel folytatott szakmai eszmecserét követően, definiálta a reklámok elhelyezésének fő szempontjait, a kialakított álláspontról hírlevélben tájékoztatta tagságát.

Az ÖRT aktív és felelős szerepet vállal a reklámtartalmat érintő szakmai kérdések iparági szintű kezelésében. A tartalom és a reklám összefüggései vonatkozásában a márkák etikus megjelenésének biztosításában látja saját szerepét. Rendszeresen szervez képzéseket a szektorban aktív szakemberek számára, ezeken 2019 és 2021 között külön foglalkozott a márkabiztonság szempontjaival, kiemelve a "hova ne kerüljön reklám" kérdését.

A testülethez az elmúlt két évben beérkezett panaszoknak sem volt tárgya márkabiztonsággal kapcsolatos kifogás.

A márkabiztonság (brand safety) területén az influencer marketinget, emellett a programmatic-ot, a reklámok automatizált elhelyezését tekinti kockázati tényezőnek, mert – jóllehet itt fontos cél, hogy a hirdető számára is értékes tartalmi közegben, korrekt módon jelenjenek meg a hirdetések –, ezeken a területeken jellemzően a számok (nézettség, követők, like-ok) jelentik a prioritást, a teljes márkaimázs kérdése még nem kap kellő hangsúlyt.

A hírek megjelenítése, megismerése egyre kevésbé a hagyományos média kereteiben történik, mindinkább nyilvánosan, az interneten, jórészt a közösségi média felületein zajlik, párhuzamosan a hírekkel kapcsolatos kommunikációval, ami szintén hírforrásként funkcionál. A reklámok elhelyezésével kapcsolatban sok még a kívánnivaló.

A Biztos továbbra is az Indamedia Csoport gyakorlatának, márkabiztonsági nyilatkozatának figyelembe vételét ajánlja a szakma számára egy egységes, jó gyakorlat kialakításához.

A Csoport által értékesített kiadványok hirdetési felületein programmatic rendszereken keresztül megjelenítésre kerülő kreatívok folyamatos monitoring alá esnek.

A fekete hírek környezetében nem szerepelnek hirdetések, az ilyen tartalmak mellett megjelenítésre kerül az alábbi nyilatkozat:

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.