I. Médiaszolgáltatók

1. Kereskedelmi csatornák

A szolgáltatókhoz sok megkeresés érkezett, ezek többsége műsorokkal, a szereplőkkel, egyes produkciókkal kapcsolatos szimpátiát vagy ellenérzést fejezett ki. Számos észrevétel érte a műsorfolyamot, a műsorok tartalmát, témáját és arculatát, műsorvezetők megjelenését, beszédét, viselkedését. A tehetségkutatók jelentős közönségreakciót váltottak ki.

Sokan érdeklődtek a  szolgáltató és munkatársai, a szerkesztőségek és műsorvezetők, továbbá a műsorokban szereplők elérhetőségéről, velük kapcsolatos információkról, továbbá castingokon, illetve az élő műsorokban való részvétel feltételei felől. Jelentős érdeklődés mutatkozott sorozatokkal, azok folytatásával, korábbi évadok ismétlésével kapcsolatban. A magazinműsorok, valamint az elő sportműsorok és összefoglalók iránti érdeklődés is erőteljesebb lett. Sokan szeretnének több infotainment és szórakoztató műsorszámot nézni. Az archív műsorokat kedvelő idősebbek gyakran panaszkodtak kedvenc műsoraiknak az online felületre terelése miatt, mások pedig egyes műsoroknak az online felületeken való megjelenését kérték.

Sok műsor- és riporttémajavaslat érkezett a közönségszolgálatokhoz. Megnőtt az igény belpolitikai, valamint gazdasági hír- és hírháttér tartalmak, köztük az online hírek iránt. Többen javasolták, hogy a beszélgetős műsorokban a szakértők és politikusok mellett az utca embere is megszólaljon. Határozott igény mutatkozott a személyes problémákat felvető, hatósági, illetve személyes segítséget és ingyenes jogsegélyszolgálati támogatást felajánló interaktív műsorok iránt.

Sok kifogás érte a megszokott műsorok megszüntetését, a műsorkezdés késését, időpontjának változását, a reklámok, műsorajánlók mennyiségét és hangerejét, az idegen szavak, kifejezések használatát, a narrátor beszédtechnikáját, hangszínét, kedvenc műsorvezetők távozását. Gyakori volt a szolgáltatás elérhetőségével, a műsorok adásával és terjesztésével, műsorok feliratozásának kapcsolatos hibajelentés.

Megnőtt az igény a médianyilvánosságra, a vélemények megosztására. Egyre többen követik a műsorokat a netes felületeken, sokan a közösségi média csatornákon próbálnak kapcsolatba lépni a  szolgáltatóval. A közösségimédia-felületeken nagy számban érkeznek az éppen futó műsorok tartalmaihoz fűzött hozzászólások. Egyre népszerűbbek a Reels formátumú tartalmak, az élő közvetítések. Megnőtt a mesterséges intelligencia által generált álhírek és azok észlelésének a száma.

A közösségi platformokon megjelenő tartalmak sokszor széles körű párbeszédet indítanak el, amire mindinkább jellemző az érzelmek kifejezése. A közbeszéd stílusa és tartalma erőteljesen romlott, a közösségi hozzászólások körében gyarapodott az indulatos, intoleráns kommentek száma, a súlyosan trágár vagy gyalázkodó megnyilvánulás.

2. Közszolgálati csatornák

A közmédia-tartalmakkal kapcsolatosan több ezer észrevétel, kérdés érkezett a közönségszolgálathoz, mindinkább elektronikus levélben. Kifejezett igény mutatkozott arra, hogy a nézők, hallgatók észrevételeiket, javaslataikat, kéréseiket megoszthassák a médiával.

Sokan dícsérték az ország- és világutazási tematikájú műsorokat, az egyes fogyasztói szegmensek, így a gyerekek, a fiatalabb, illetve az idősebb korosztály számára dedikált, köztük meséket, történelmi tartalmakat. Méltatták a nosztalgikus zenei vetélkedők, régi színdarabok, koncertek, kiemelkedő sportesemények, valamint a karitatív és díjátadó programok közvetítését, a beszélgetős műsorokat. Értékelték a közérdekű témákat feldolgozó, illetve az időjárásjelentéshez kapcsolt ismeretterjesztő tartalmakat.

A nézők üdvözölték a közmédia streaming szolgáltatásának megújulását, ám olykor sérelmezték, ha a keresett oldalt nem találták, ha a műsor nem indult automatikusan, illetve torzult a hang.

A rádiós műsorcsatornák kínálata továbbra is nagyon népszerű, sokra értékelték az igényességet, a választékos beszédet, a jó témaválasztásokat, a tradicionális és a modern kultúrát ötvöző zenei tartalmakat.

A legtöbb panasz továbbra is a hírolvasói, műsorvezetői, riporteri beszéd nyelvhelyességével kapcsolatban  érkezett. Elvárásként jelentkezett az idegen szavak (pl. „social media"), a magyartalan kifejezések használatának a mellőzése és az, hogy ne fojtsák bele a szót a megszólaltatott szakértőkbe, és ne fejtsék ki saját véleményüket. 

Többen kifogásolták a filmek legvégén a műsor lekeverését, a reklámok és műsorelőzetesek átmenet nélküli, azonnali közvetítése érdekében. Sokan sérelmezték a nemzetközi sportesemények, a külföldi készítésű filmek kódolását, azt, hogy azok a határon túl nem elérhetők.
Kérték, hogy egy riport során az interjúalany nevét többször is közöljék. Igényelték, hogy az egyes csatornákon egyidejűleg futó műsorai ne legyenek tartalmilag átfedők, egymással konkurálók.

Tovább erősödött a közszolgálati médiában a média-felhasználói igény az online tartalmakra, a közösségi média oldalakon a cikkek helyett a videós tartalmakra.

II. Szakmai szervezetek

A szakmai szervezetekhez intézett megkeresések zömében a szolgáltatókkal, szerkesztőségi elérhetőségekkel, a műsorvezetőkkel kapcsolatos információkérés, továbbá a műsorok tartalmával, kezdési időpontjaival és szereplőivel, emellett casting műsorok élő adásaira történő jegyvásárlás feltételeivel kapcsolatos érdelődés volt. Néhány szervezethez – pár anonim belelentéstől eltekintve – panasz, megkeresés a tavalyi évben nem érkezett.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, valamint az Önszabályozó Reklám Testület a magatartási kódexeikben szabályozzák a kérelemre, illetve hivatalból indult eljárás feltételeit. Az eljárására meghatározott tárgykörben (emberi méltóság tiszteletben tartása, kiskorúak védelme, erőszak, brutalitás öncélú bemutatásának tilalma, gyűlöletkeltés, erőszakra uszítás tilalma, burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalma) van lehetőség. 
A Magyar Lapkiadók Egyesületéhez 2025-ben érkezett panaszok a dohánytermékek, illetve illegális pszichedelikus szerek kipróbálására ösztönző reklámokat, a jelöletlen támogatói tartalmakat, a trágár, obszcén kifejezéseket, a podcastok személyeskedő, nem egy esetben gyűlöletkeltőnek érzett tartalmait kifogásolták és a korhatárszűrés alkalmazását hiányolták.

Az Önszabályozó Reklám Testülethez a 2025-ben érkezett fogyasztói és versenytársi panaszok médiatartalmi szempontból is releváns márkabiztonsággal kapcsolatos kérdést, illetve az ún. fekete hírek és egyéb érzékeny témák környezetében történő automatizált reklámelhelyezést nem érintettek.

A biztosi hivatal médiatartalom-szolgáltatásokkal kapcsolatos 2025. évi beszámolója az alábbi linken érhető el:
A Biztos médiatartalom-szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységéről szóló 2025. évi beszámolója