Page 106 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

106 Gyermekvédelem a médiajogban valószínűleg gyermekek is vannak. Ezzel szemben a CDA kategorikus tiltást fogalmazott meg. Másrészt a Bizottság határozata nem volt büntető jellegű, a Bíróság kifejezetten elutasította an- nak eldöntését, hogy az illetlen műsorszám sugárzása szolgálhatna-e büntetőeljárás alapjául, míg a CDA büntetőjogi szankciót állapított meg. Harmadrészt az FCC határozata egy olyan médi- umra vonatkozott, amely „a legkorlátozottabb mértékben élvezte az Első Kiegészítés védelmét”, mert a hallgatót nem lehetett f gyelmeztetéssel megvédeni a váratlan tartalomtól. Ezzel szemben az interneten igen csekély annak a kockázata, hogy valaki véletlenül ütközik illetlen tartalomba, mivel valamely meghatározott anyag eléréséhez tevőleges lépések sorozata szükséges. 424 6. A kiskorúak védelme az elektronikus médiában 6.1. A televíziós műsorszámok tartalmi minősítése A kiskorúak védelme érdekében – az illetlenség korlátozásán túl is – léteznek korlátok az elektronikus médiában közzétett, kiskorúak számára nem megfelelő, káros tartalmakkal szemben. A Telecommunications Act of 1996 új szabályokat határozott meg a káros tartal- mak bemutatásának korlátozására (Section 551 Parental Choice in Television Programming 425 – Törvény a szülői választás lehetőségéről a televíziós műsorok területén). A törvény az FCC-t olyan rendelet kibocsátására kötelezte, amely alapján 2000 óta a televíziókészülékeket az erőszakos tartalmak kiszűrésére alkalmas technikai eszközzel, az ún. V-chippel kell ellátni. A törvény arra is felhatalmazta az FCC-t, hogy alkosson irányelvet a programok értékelésére és minősítésére, valamint arra, hogy a minősítést alkalmazó szolgáltatókat a chip által értel- mezhető jelek sugárzására kötelezze. A felhatalmazás hatályba lépését a törvény egy évvel el- halasztotta, időt adva a műsorszolgáltatóknak és a terjesztőknek egy önkéntes értékelési rend- szer és eljárás kidolgozására. Ennek a műsor- és kábelszolgáltatók (National Association of Broadcasters, National Cable Television Association), valamint a f lmipar képviselői (Motion Picture Association of America, MPAA) eleget is tettek, és elkészítették a televíziós tartalmak 426 minősítésére vonatkozó „Televíziós szülői iránymutatás”-t (TV Parental Guidelines), amely minősítési rendszert az FCC 1998-ban hagyta jóvá. 427 Az irányelv bevezette a televíziós műsorszámok tartalmi minősítését, melynek alapját az ké- pezte, hogy az egyes műsorszámok tartalmaznak-e a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlő- désére káros hatással bíró tartalmi elemeket. A minősítés a mozif lmeknél alkalmazott, a gyer- mekek életkora alapján történő korhatár-besorolási rendszeren alapul, de az életkor mellett a műsorszám gyermekekre nézve vitatható tartalmi jellemzőire is utal. A rendszer így az ajánlott korhatár mellett arról is tájékoztatja a szülőt, hogy a műsorszám milyen tartalmi jegyek alapján kapta az adott korhatári besorolást. Az életkor alapján a következő korhatár-kategóriák léteznek: 424 521 U.S. 844, 867 (1997); Jóri i. m. (269. lj.); Győrfi Tamás: Szólásszabadság az Interneten: jegyzetek a Reno v. Aclu-ügy margójára. Jogtudományi Közlöny, 1998/7–8. 239–249.; Jóri András: Ítélet a Reno kontra ACLU-ügyben. Fundamentum, 1999/1. 129–143.; Lessig i. m. (206. lj.) 5–34. 425 http://transition.fcc.gov/vchip/legislation.html 426 http://www.tvguidelines.org/index.htm 427 Implementation of Section 551 of the Telecommunications Act of 1996, Video Programming Ratings, 13 FCC Rcd 8232 (1998).