Page 108 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

108 Gyermekvédelem a médiajogban A kritikusok szerint a minősítési rendszer több szempontból sem tökéletes, és a TV Parental 429 Guidelines változtatásra szorul. Egy 2003-as felmérés megállapítása szerint a szülőknek nagy nehézséget jelent az egyes korhatár-kategóriák megértése. A szülőknek mindössze 6%-a tudta megnevezni a gyermeküknek megfelelő minősítést, és szinte senki nem tudta, hogy a „D” jelzés 430 mit jelent. Egy másik 2004-es tanulmány szerint a szülők 39%-a vélte úgy, hogy a minősítési rendszer pontatlan, 20%-a pedig nem is hallott róla. A rendszer hátrányának róják fel azt is, hogy nem jelzi, amikor a műsor egyszerre több káros tartalmat is magában foglal. Ha például a műsorszám durva nyelvezetet és erőszakot egyaránt tartalmaz, csak az előbbi kerül feltüntetésre (TV-14-L), f gyelmen kívül hagyva a többi problémás jellemzőt. Van aki szerint a média ipar- 431 ágak által elfogadott önkéntes minősítési rendszerek eleve nem akadályozzák meg a kiskorúakat abban, hogy erőszakos és nyíltan szexuális tartalmú, illetve olyan anyagokhoz férjenek hozzá, amelyek csak idősebb gyermekek vagy felnőttek számára ajánlott. Ráadásul a televíziós műso- 432 rokat a szórakoztató ipar maga értékeli, amely a minél nagyobb nyereség elérésében érdekelt. Mi- vel a f atalok hatalmas piacot jelentenek a „vásárlóerő és a családok kiadási döntéseire gyakorolt befolyásuk” szempontjából, a műsorszolgáltatók f gyelmen kívül hagyhatják saját minősítésüket, és nem megfelelő műsorokkal célozhatják a gyermekeket és a tinédzsereket, hogy elkerüljék a 433 f atal közönségtől várható prof t elvesztését. Így gyakran előfordul, hogy a műsorszolgáltatók a tartalmak minősítését pontatlanul végzik, vagy egyes műsorszámoknál akkor sem alkalmazzák, 434 ha azokban problémás jelenetek fordulnak elő. Ezért egy olyan minősítési rendszerre volna szükség, amely független a médiaipartól, illetve a műsorszolgáltatók piaci érdekeitől. 6.2. Mozif lmek korhatár-besorolása A mozif lmek minősítését, korhatár-besorolását a f lmipar szervezete, az Amerikai Mozgókép Szövetség (Motion Picture Association of America, MPAA) végzi önkéntes alapon. A mo- 435 zif lmek korhatárt jelző címkékkel való ellátása elsősorban azt célozza, hogy a f lm tartalmi jellemzőiről szóló előzetes információ nyújtásával képessé tegye a szülőket annak eldöntésére, hogy engedélyezheti-e gyermekének a f lm megtekintését vagy sem. A mai korhatár-besoro- lási rendszer létrehozásának előzménye az volt, hogy Dallas városa a kiskorúak védelmére 429 Amy Jordan – Emory Woodard: Parents’ Use of the V-chip to Supervise Children’s Television Use. Annenberg Public Policy Center, 2003. http://www.annenbergpublicpolicycenter.org/Downloads/Media_and_Developing_Child/Childrens_ Programming/20030402_Children_and_TV_Roundtable/20030402_ParentsVchip_report.pdf 430 Parents, Media and Public Policy: A Kaiser Family Foundation Survey. Kaiser Family Foundation, 2004. http://kaiserfamilyfoundation.files.wordpress.com/2013/01/parents-media-and-public-policy-a-kaiser-family- foundation-survey-report.pdf 431 Amy I. Nathanson – Joanne Cantor: Protecting Children from Harmful Television: TV Ratings and the V-chip. Parenthood in America, 1998. http://parenthood.library.wisc.edu/Nathanson/Nathanson.html 432 Patrick M. Garry – Candice J. Spurlin: Th e Eff ectiveness of Media Rating Systems in Preventing Children’s Exposure to Violent and Sexually Explicit Media Content: An Empirical Study. Oklahoma City University Law Review, Vol. 32., 2007. 215–236. http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1139167 433 Janicke i. m. (74. lj.) 1., 14–15., 30. 434 Hazay i. m. (65. lj.) 9. 435 http://www.mpaa.org/