Page 113 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)
P. 113
II. A kiskorúak védelme az Egyesült Államokban 113 tustól független meghatározását, illetve hogy mi minősülne elfogadható és nem elfogadható 456 erőszaknak. Mások szerint az „erőszak” kategóriája túlságosan nagy és különböző, illetve túl- ságosan fontos téma a művészetben és az irodalomban, valamint a hírekben, a sportban és a po- 457 litikában ahhoz, hogy objektíve meghatározható legyen egy jogi korlátozáshoz. Az FCC jelen- tése is elismerte a „bizonytalanság” (vagueness) problémáját, hogy az erőszak meghatározásának kellően szűkre szabottnak kell lennie ahhoz, hogy a műsorszolgáltatók pontosan tudják, mikor lépik át a jogsértés határvonalát. Arra azonban az FCC sem vállalkozott, hogy javaslatot tegyen a szélsőséges, indokolatlan erőszak pontos def níciójára. De még ha meg is határoznák az „extrém erőszakot”, kétséges, hogy ez meggyőzné a bíróságokat arról, hogy az erőszakos tartalmak az Első 458 Kiegészítés kisebb védelmére érdemesek. Nem oldja meg a bizonytalanság kérdését az sem, ha egyszerűen felsorolják egy listán, hogy a törvény értelmében mely erőszakos cselekmények 459 tiltottak különösen. Egy másik érv szerint értelmetlen a televíziós erőszak betiltása, mert az erőszak mindig is jelen volt a klasszikus irodalomban, a művészetben vagy a mesékben. Az 460 erőszak betiltása olyan lenne, mint ha a klasszikus irodalmat tiltanák be, mert a mai rajzf lmek és televíziós tartalmak vagy a videojátékok is ugyanolyan témákkal foglalkoznak. 461 7. A kiskorúak védelme és az internet A Legfelsőbb Bíróságnak az illetlenség internetes korlátozását alkotmányellenesnek találó 462 Reno v. American Civil Liberties Union ítélete ellenére is egyre fontosabb kérdéssé vált, hogy hogyan lehet megóvni a kiskorúakat az interneten található szexuális és más ártalmas tartalmaktól. A döntés után 1998-ban elfogadták „A gyermekek online védelméről” szó- 463 ló törvényt (Child Online Protection Act of 1998, COPA), amely már csak a kereskedel- mi tartalomszolgáltatókra vonatkozott, és csak a kiskorúakra káros tartalmak kereskedelmi célú forgalmazását rendelte büntetni. A törvény meghatározása szerint káros tartalom, illetve obszcén ábrázolás: – amelyet egy átlagos személy a kortárs közösségi normák alapján, az anyag egészéből ítélve olyannak ítél, hogy az ábrázolás kéjsóvár érdeklődést kíván felkelteni; – nyilvánvalóan sértő módon ábrázol tettetett vagy valódi szexuális aktust, vagy a nemi szervek, avagy felnőtt női mell kéjsóvár módon történő megmutatása; – egészében véve – nem közösségi, hanem egyetemes mércék szerint ítélve – a kiskorúak számára komoly tudományos, művészi vagy más társadalmi értékkel nem bír. 456 Richard E. Wiley – Lawrence W. Secrest: Recent Developments in Program Content Regulation. Federal Communications Law Journal, Vol. 57., 2005. 240. http://www.repository.law.indiana.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1404&context=fclj 457 Marjorie Heins: Blaming the Media. Would regulation of expression prevent another Columbine? Media Studies Journal, Vol. 14., 2000. 21. http://ruby.fgcu.edu/courses/tdugas/ids3332/acrobat/blaimingmedia.pdf 458 Janicke i. m. (74. lj.) 11. 459 Calvert i. m. (455. lj.) 26. 460 Janicke i. m. (74. lj.) 12. 461 American Amusement Machine Association v. Kendrick, 244 F. 3d 572, 575–577 (7th Cir. 2001), l.: II./8. fejezet. 462 Reno v. American Civil Liberties Union, 521 U.S. 844 (1997). 463 Lustyik i. m. (83. lj.).