Page 148 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

148 Gyermekvédelem a médiajogban A bekezdést egy 2003-as törvénymódosítás hatályon kívül helyezte, a tiltott pornográf a vállfajait jelenleg a 184a–184c. §-ok (erőszakos és állatpornográf a terjesztése; gyermekpor- nográf a terjesztése, megszerzése és tartása; ifj úsági pornográf írások terjesztése, beszerzése és birtoklása) szabályozzák. Az StGB nem tartalmazza a „pornográf tartalom” vagy a „pornográf a” def nícióját. A német bíróságok gyakorlata szerint a tartalom akkor minősül pornográfnak, ezáltal jogelle- nesnek, ha az ábrázolás célja kifejezetten és kizárólagosan a szexuális vágyak felkeltése – „ha a közösülés bemutatása elsősorban a nemi vágy felkeltését szolgálja, és kizárólag a vágyra és a szexualitásra összpontosít, és ezáltal a kéjvágy kielégítésének puszta eszközévé alacsonyítja le 567 az embert” –, illetve nyíltan obszcén és kellemetlen (unzüchtig). A pornográf a tilalmának megítélésében a gyakorlatban a Legfelsőbb Bíróság egy 1969-es ítélete óta enyhülés tapasz- talható. 568 Az StGB a pornográf tartalmak műsor-, média- és teleszolgáltatások útján történő terjesz- tését is büntetni rendeli, ez alól csak azok a média- és teleszolgáltatások képeznek kivételt, amelyek esetében a szolgáltató technikai vagy más intézkedéssel biztosítja, hogy a pornográf 569 tartalom 18 év alatti személyek számára ne legyen elérhető (StGB 184d. §). A tilalom a televíziós tartalmak terjesztésére vonatkozik, függetlenül a műsorterjesztés módjától. Ugyan- akkor a törvény kivételt is meghatároz: a szolgáltató a hozzáférést megakadályozó techni- kai és egyéb megoldások alkalmazása esetén mentesülhet a felelősség alól. Az ún. telemédia (Telemedien) szolgáltatásoknál – ide tartozik a műsorszolgáltatáson kívül minden tartalom- 570 szolgáltatás (pl. internetes szolgáltatások, lekérhető szolgáltatások, Video on Demand stb.) – megbízható technikai megoldások állnak rendelkezésre a tartalomhoz való hozzáférés kor- látozására. A pornográf tartalmakat hozzáférhetővé lehet tenni olyan zárt felhasználói csopor- tok számára, ahol a hozzáférés engedélyezése előzetes ellenőrzésen alapul – pl. a hozzáférést kérő személy életkorának ellenőrzése postai úton –, és az egyes hozzáféréseknél azonosítania kell magát a hozzáférést kérő személynek. Utóbbi egy elektronikus zár (electronic locking), az ún. Vorsperre, amely a nézőtől egy négy számból álló PIN-kód beütését kívánja meg a műsorszolgáltatás dekódolásához, a helyes kód nélkül a tartalom nem jelenik meg. A kivétel nem csupán a lekérhető szolgáltatásokra, hanem az olyan digitálisan közvetített televízióra is kiterjed, amely a véletlen hozzáférés elkerülése érdekében kódolva van, és megtekintéséhez dekóder és személyazonosító kód szükséges, feltéve, hogy bizonyos csatornák blokkoltak és csak a fenti, kétlépcsős eljárással hozzáférhetőek. Ily módon pornográf tartalom a német té- vékészülékeken is fogható, habár jogilag nem minősül televíziós tartalomnak. 571 A tilalom következtében az internetszolgáltatók is olyan azonosítási rendszert alakítottak ki, amely alapján a szexuális tartalmakat is kínáló német internetes oldalakat csak akkor le- het elérni, ha a felhasználó személyesen – a helyi postákon személyigazolvány felmutatásával – igazolja, hogy elmúlt 18 éves, és kap egy PIN-kódot, amivel hozzáférhet otthon a blokkolt 567 Cole i. m. (232. lj.) 215. 568 Halmai i. m. (563. lj.) 201–206. 569 http://www.jusline.de/index.php?cpid=f92f99b766343e040d46fcd6b03d3ee8&lawid=3&paid=184d 570 A német szabályozás az elektronikus tartalomszolgáltatásokat korábban 3 kategóriára osztotta: műsorszol- gáltatás (Rundfunk), médiaszolgáltatás (Mediendienst) és távszolgáltatás (Teledienst). A hármas felosztást a 2007 márciusában hatályba lépett Telemediengesetz (TMG) szüntette meg, a médiaszolgáltatásokat és a távszol- gáltatásokat az ún. telemédia (Telemedien) fogalma alá összevonva. 571 Cole i. m. (232. lj.) 216.