Page 146 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

146 Gyermekvédelem a médiajogban 2) E jogok korlátait az általános törvények előírásai, az ifj úság védelmét szolgáló törvényi rendelkezések, valamint a személyes becsület joga tartalmazza.” 557 A (2) bekezdés a véleménynyilvánítás szabadságának és a sajtószabadság korlátjának nevezi meg a f atalkorúak védelmének törvényi szabályait is. E korlát sem alkalmazható azonban a (3) bekezdésre nézve, amely kimondja a művészet és a tudomány, a kutatás és az okta- tás szabadságát. Az Alaptörvény tehát az ifj úság védelme érdekében is lehetővé teszi a véle- ménynyilvánítás szabadságának korlátozását, és az állam feladatául szabja, hogy megvédje a gyermekeket az olyan médiumoktól, amely „kedvezőtlenül befolyásolhatja a társadalmi és erkölcsi érésüket”. A Szövetségi Alkotmánybíróság értelmezése szerint ez olyan szabályok 558 elfogadására hatalmazza fel a törvényhozót, „amelyek által elháríthatóak az ifj úságot fenyegető veszélyek. […] Ilyen veszélyeket jelentenek erköl- csi vonatkozásban az erőszakos vagy bűncselekményeket dicsőítő, fajgyűlöletet kiváltó, a háborút magasztaló vagy a szexualitást durván, szeméremsértő módon bemutató nyomtatványok, hang- és f lmfelvételek, amelyek túl jelentős, nehezen vagy egyáltalán nem helyrehozható torzulásokat ered- ményezhetnek.” 559 A határozat szerint nemcsak a kifejezetten az ifj úságnak szánt termékek tilthatók meg, hanem azok is, amelyek vonatkozásában a terjesztő a szabad hozzáférést nem tudja ellenőrizni. Az erkölcstelen, erőszakra, bűncselekményekre vagy fajgyűlöletre ösztönző, valamint a háborút dicsőítő alkotások tehát korlátozhatók a kiskorúak védelmében. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság is kimondta ítéletében, hogy az államnak biztosítania kell a kiskorúak számára a megfelelő lelki és szellemi fejlődés feltételeit. 560 Bár az Alaptörvény értelmében az ifj úság védelmének korlátja nem alkalmazható a mű- vészet és a tudomány szabadságával szemben, az ifj úság védelmét szolgáló előírások gyakran konfl iktusba kerülhetnek a művészet szabadságával is. Többen úgy vélik, hogy a művészi, tudományos értéknek minden esetben ki kell zárnia az ifj úság védelmének f gyelembevételét. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság sokáig azt a felfogást vallotta, hogy a művészet védelme megelőzi az ifj úság védelmét. Egy 1972-es döntés ellenben kimondta, hogy az ifj úság számára mindazon művek károsak, „amelyek alkalmasak a gyerekek és az ifj úság erkölcseinek veszé- 561 lyeztetésére”. Az Alkotmánybíróság a művészet szabadságának és az ifj úságvédelem egymás- 562 hoz való viszonyát egy 1990-es határozatában tisztázta. A határozat kimondta, hogy a mű- vészet szabadsága magában foglalja a f atalkorúakra káros, például erőszakot vagy szexualitást tartalmazó téma választásának szabadságát is. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a f atalkorúak veszélyeztetése olyan súlyú, hogy adott esetben az alkotás szabadságának meg kell hajolnia az ifj úságvédelemmel szemben. Ez esetben a művészeti alkotás megítélésekor a valósághű ábrá- 557 http://www.bundestag.de/dokumente/rechtsgrundlagen/grundgesetz/gg_01.html 558 Lawrence Schäfer – Gerhard Dannemann: Media and the protection of young persons. Published by Inter Nationes, 2000. http://www.iuscomp.org/gla/literature/media.htm 559 BVerfGE 30, 336 (347); Jugendgefährdende Schriften, 1971. március 23., 1 BvL 25/61; 1 Bvl 3/62. 560 BVerwGE 77, 75 (82); Der stählerne Traum, 1987. március 3. 561 BVerwG, 1972. december l6., Neue Juristische Wochenschrift (NJW) 1972. 596. 562 BVerfGE 83, 130; Josephine Mutzenbacher Beschluß, 1990. november 27., 1 BvR 402/87.