Page 47 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 47 – a „jogszerűség kultúrája” szempontjából a szerzői jogok tekintetében való tudatosságot, különösen a f atalabb generáció esetében, amelynek tagjai egyszerre tartalomfogyasztók és tartalom-előállítók. A médiaműveltség a média valamennyi válfajára kiterjedő fogalom. Ennek birtokában az ember tudatosabban szemléli mindazokat a médiaüzeneteket, amelyek nap mint nap szám- talan forrásból érkeznek. Médiaüzenetnek számítanak például a műsorok, f lmek, képek, szövegek, hangok és weboldalak, amelyek különböző kommunikációs adathordozókon je- lennek meg. A médiaműveltség azt is magában foglalja, hogy az emberek az internetnek 153 és a digitális technológiának köszönhetően képessé válnak képek, információk és tartalmak létrehozására és megosztására. Nem elég tehát a megfelelő tartalmakhoz való hozzáférés, a 154 tartalmak létrehozása és a médiaeszközök helyes és egyre gyakoribb használata is szükséges a fogyasztók (polgárok) számára. A médiaműveltség napjaink információs társadalmában a 155 befogadás és polgári részvétel kérdése is. A médiaműveltség mára az aktív és teljes körű pol- gári részvétel egyik elengedhetetlen előfeltételévé vált, amellyel kivédhető vagy mérsékelhető a közösségi életből való kirekesztődés. 156 A médiatudatosság tehát lehetővé teszi a média hatékony és biztonságos használatát, a tájékozott döntéshozatalt és azt, hogy az emberek megvédhessék magukat és a családjukat is a káros és sértő tartalmaktól. A médiaműveltség és a felhasználók tudatosságának növelé- 157 sével jelentős mértékben fejleszthető a gyermekek, a szülők és a tanárok digitális jártassága is, illetve az audiovizuális és online tartalommal szembeni kritikus szemléletük. A kiskorúak védelmének biztosítása érdekében fontos, hogy a gyermekek és a szülők meg- felelően tudják használni az új médiumokat. Nélkülözhetetlen a kiskorú felügyeletét ellátó felhasználók, a szülők médiaműveltségének és tudatos médiahasználatának fejlesztése, mert rendelkezniük kell azokkal a képességekkel, készségekkel, amelyek alapján fel tudják mérni, hogy az adott médiatartalom károsan befolyásolja-e gyermekük fejlődését. Bár az egyes álla- mok jelentős lépéseket tesznek ennek erősítéséért, a médiaműveltség szintje még mindig nem elégséges. A kiskorú felkészültsége gyakran jóval magasabb szintű, mint az őt korlátozni pró- báló szülőé. A felhasználók, a szülők nem eléggé felkészültek ahhoz, hogy a digitális világban is meg tudják óvni gyermeküket a lehetséges ártalmaktól. Különösen az internet esetében jellemző, hogy még nem alakultak ki, és váltak a hétköznapok részévé azok a gyakorlatok, amelyek más médiumoknál (könyv, rádió, televízió, DVD) már léteznek, emiatt a szülők is 158 idegenkednek a lehetséges, ismeretlen kockázatoktól. Márpedig a szülőknek egyrészt lépést 153 A Bizottság ajánlása (2009. augusztus 20.) egy versenyképesebb audiovizuális és tartalomipar, továbbá egy befogadó tudásalapú társadalom érdekében a digitális környezethez igazodó médiaműveltségről (2009/625/EK), (13) preambulum-bekezdés. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:227:0009:0012:HU:PDF 154 Bakos i. m. (3. lj.) 236. 155 Uo., 248. 156 A Bizottság 2009. augusztus 20-i 2009/625/EK ajánlása, (15) preambulum-bekezdés. 157 Tarlach McGonagle: Media Literacy: No longer the Shrinking Violet of European Audiovisual Media Regulation? IRIS Plus, 2011/3. 14. http://www.gmcs.pt/ficheiros/pt/media-literacy.pdf 158 Tanya Byron: Safer Children in a Digital World. Th e Report of the Byron Review – Children and New Technology. UK, 2008. http://media.education.gov.uk/assets/files/pdf/s/safer%20children%20in%20a%20digital%20world%20 the%202008%20byron%20review.pdf