Page 50 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

50 Gyermekvédelem a médiajogban moknak, hogy dolgozzanak ki átfogó stratégiát az informatikai képzésről, hogy a gyermekek és oktatóik képessé váljanak az információs és kommunikációs szolgáltatások, technológiák önálló és legmegfelelőbb kihasználására. A tagállamoknak kellő f gyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a gyermekek jobban megértsék és kezelni tudják az interneten megjelenő bizonyos tartalmakat (pl. mások vagy saját magunk elleni erőszak, pornográf a, diszkrimináció, faj- gyűlölet), illetve a pedagógusok képessé váljanak a gyermekek számára jogsérelem veszélyét hordozó internetes anyagok és magatartási formák azonosítására és korlátozására. A tagálla- moknak emellett törekedniük kell az érdekelt csoportok (informatikai magánszektor, civil társadalom, médiumok) tevékenységének összehangolására is, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermekek felelős és önálló felhasználókká váljanak az informatika és a kommuniká- ció modern világában. A kiskorúak védelme érdekében az Európai Unió is kiemelten támogatja a médiaműveltség és a felhasználók tudatosságának fejlesztését, amit „a társadalom valamennyi szegmensében 172 elő kell mozdítani, és a haladást szorosan f gyelemmel kell kísérni”. A médiaműveltséggel kapcsolatos elvárások, javaslatok több dokumentumban is megjelennek. Az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv a médiaműveltség fontossága ellenére nem teremt jogi kötelezettséget a tagállamok számára, a preambulum csupán ajánlásokat, irány- mutatásokat fogalmaz meg, amelyek a tagállamok diszkrecionális jogára bízzák, hogy milyen formában és megoldással – jogszabályok útján vagy „soft law” (,,puha jog”, azaz nem kötelező erejű jogi aktusok) alkalmazásával – valósítják meg az ajánlások nemzeti jogukba való átül- tetését, esetleg eltekintenek azok átültetésétől. 173 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-án elfogadott, a kiskorúak és az em- 174 beri méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló ajánlása is szükségesnek tartja, hogy a gyermekek mellett a szülők, a tanárok és a nevelők is megtanulják az audiovizuális és online információs szolgáltatások hatékony használatát (11). Az ajánlás előírja a tagállamok segítsék elő, hogy a kiskorúak képessé váljanak az audiovizuális és online információs szolgáltatások felelős használatára, ismertessék meg azokat az eszközöket – elsősorban az új szolgáltatások és eszközök lehetséges használóival, így a szülőkkel, oktatókkal és tanárokkal –, amelyek segít- ségével e szolgáltatások biztonságosabbá tehetők a kiskorúak számára, például médiaismereti vagy médiaoktatási programok, iskolai oktatás keretében zajló folyamatos képzés révén. Köny- nyítsék meg a kiskorúak számára nyújtott minőségi tartalom és szolgáltatások azonosítását és az azokhoz történő hozzáférést. Az ajánlás a médiaműveltség előmozdítása érdekében egy sor lehetséges intézkedést is tartalmaz (pl. a tanárok és a nevelők továbbképzése; külön inter- netképzés gyermekek számára egészen f atal kortól, a szülők számára látogatható órákkal; az állampolgárokat célzó nemzeti kampányok szervezése az internet felelősségteljes használatára 175 vonatkozó tájékoztatás érdekében). Az európai digitális menetrend is arra hívja fel a tagálla- mokat, hogy támogassák a gyermekek internetes védelmét szolgáló felvilágosító kampányokat, 172 Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, (47) preambulum-bekezdés. 173 Simon Éva: A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása. Budapest, AKTI, 2008. 21.; Simon Éva: New Media Legislation: Methods of Implementing Rules Relating to On-Demand Services. In Beata Klimkiewicz (ed.): Media freedom and pluralism: media policy challenges in the enlarged Europe. Budapest, Central European University Press, 2010. 66. http://books.openedition.org/ceup/2165 174 2006. december 20-i 2006/952/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás. 175 COM(2010) 245, Brüsszel, 2010.8.26.