Page 78 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

78 Gyermekvédelem a médiajogban A Kongresszus ezután egy jogszabályban arra hatalmazta fel az FCC-t, hogy az illetlen- séggel kapcsolatos politikáját a nap 24 órájában érvényesítse, azaz a műsorsugárzásban egy- 283 általán ne legyen biztonságos menedéke a trágárságnak. A Bizottság ennek megfelelően az 284 illetlenség 24 órás törvényi tilalma mellett foglalt állást. Az indokolás szerint a statisztikák szerint országos viszonylatban még éjfél és reggel 6 óra között is jelentős számú gyermek (716 ezer 12 és 17 év közötti, a közönség 3,5%-a, az akkori teljes népesség 0,35%-a) hallgatott rádiót bármelyik negyed órában. A teljes tilalom az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan meg lehessen védeni a kiskorúkat az illetlen anyagoktól. Ugyanakkor a műsorszolgáltató éjfél után is sugározhatott illetlen tartalmú műsorszámot, ha megbízható adatokkal bizonyítani tudta, hogy a kifogásolt műsor sugárzása idején nem voltak gyermekek a közönségben. Az FCC szerint nem „indokolatlan teher” annak megkövetelése, hogy a műsorszolgáltatók köte- lesek előmozdítani a kiskorú hallgatók jólétét. A gyermekek védelméhez fűződő kényszerítő érdek felülmúlja a felnőtt közönség jogait, akik az illetlen anyagokhoz más alternatív módon is hozzáférhetnek. 285 A bíróság azonban úgy találta, hogy bár a kormányzatnak erős kényszerítő érdeke fűződik a gyermekek trágár tartalmakkal szembeni védelméhez, az illetlen anyagok sugárzásának teljes tilalma, a „biztonságos menedék” megszüntetése nem eléggé szűkre szabott, mert az nem a lehető legkevésbé korlátozó eszköz a kiskorúak védelme érdekében. Az illetlen anyagok közvetítését sem a Kongresszus, sem az FCC nem tilthatja be teljes egészében, csak egy meg- határozott időtartamot határozhat meg, amikor a legkisebb a veszélye annak, hogy azokhoz kiskorúak is hozzáférjenek. 286 A Kongresszus ezek után elfogadta a Public Telecommunications Act of 1992-t, amely az illetlen anyagok sugárzását, az új „biztonságos menedék” időtartamot a kereskedelmi rá- diós és televíziós műsorszolgáltatóknak éjféltől 6 óráig, a nem-kereskedelmi, közszolgálati műsorszolgáltatóknak pedig este 10 órától reggel 6 óráig terjedő időszakra tette lehetővé. 287 A Bizottság ennek megfelelően éjféltől és este 10 órától reggel 6 óráig engedélyezte a köz- vetítést. 288 A szövetségi fellebbviteli bíróság megismételte, hogy a műsorsugárzásnak tulajdonított két „egyedi jellemzője” – elterjedtsége az otthonokban és különösen a gyermekek számára való hozzáférhetőség – az Első Kiegészítés alacsonyabb szintű védelmét indokolja. A bíróság sze- rint a kormányzatnak két kényszerítő érdeke igazolja a szabályozást: a szülői felügyelet tá- mogatásának érdeke és a gyermekek jólétének védelméhez fűződő független érdek. A szülők, nem számít mennyire gondosak vagy jól informáltak, nincsenek abban a helyzetben, hogy valóban hatékonyan ellenőrizzék, amit a gyermekek a televízióban látnak. Ugyanakkor ki- mondta, hogy a kevésbé korlátozó, reggel 6 és este 10 óra közötti időszak is elegendő a gyer- 283 A törvényjavaslatot előterjesztő szenátor szerint a 18 U.S.C. § 1464 nem határoz meg az illetlenség számára megfelelő időt, az véglegesen tiltja az illetlen anyagokat. „A szemét az szemét, mindegy milyen napszakban fordul elő.” 134 Cong. Rec. 9913 (July 28, 1988). 284 Enforcement of Prohibitions Against Broadcast Obscenity and Indecency in 18 U.S.C. 1464, 4 FCC Rcd 457 (1988). 285 Julie M. Bernstein: FCC Regulation of Broadcast Indecency. 1991. http://funcrunch.org/enyadatta/fcc/ 286 Action for Children’s Television v. FCC, 932 F.2d 1504 (D.C. Cir. 1991) („ACT II”). 287 Public Telecommunications Act of 1992, Pub. L. No. 102–356, §16(a), 106 Stat. 949, 954 (1992). 288 Enforcement of Prohibitions Against Broadcast Indecency in 18 U.S.C. § 1464, Report and Order, 8 FCC Rcd 704 (1993).