Page 77 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

II. A kiskorúak védelme az Egyesült Államokban 77 alkalmazási köre túlságosan szűk, mivel az csak a Carlin monológjában elhangzott „hét bizonyos mocskos szót” tekintette illetlennek, holott a trágár nyelvezet – f gyelembe véve a kontextusát – ennél szélesebb körű tartalmat foglal magában. A Bizottság ezért az illetlen- ségnek egy általános, tágabb értelmű fogalmát határozta meg. Eszerint illetlen az a közlés vagy ábrázolás, amely a kortárs közösségi normák alapján nyilvánvalóan sértő módon ír le vagy ábrázol szexuális vagy kiválasztó szerveket vagy tevékenységeket a földi sugárzású médiumban. A Bizottság azt is kimondta, hogy az illetlen tartalmak akkor sem részesülnek automatikusan védelemben, ha azok este 10 óra után kerülnek adásba, hanem minden mű- sorszolgáltatónak külön-külön kell bizonyítania, mikor nincs ésszerű kockázata (reasonable 278 risk) annak, hogy a közönség soraiban gyermekek is vannak. Az FCC azt is megerősítette, hogy az „elszigetelt vagy alkalmi, eseti” (isolated or fl eeting) megnyilatkozások nem támad- hatók, az illetlenség megállapításához „szándékos és ismétlődő, nyilvánvalóan sértő módon történő használat” (deliberate and repetitive use in a patently off ensive manner) szükséges. 279 A Bizottság később enyhített felfogásán és kimondta, hogy éjféltől reggel 6 óráig terjedő időszak az az időtartam, amikor az illetlen műsorszámok annak ésszerű kockázata nélkül sugározhatók, hogy azt gyermekek is f gyelemmel kísérjék. Éjfél az az időpont, amivel az egymással versengő érdekek között egyensúly teremthető, így 1. a kormány, amelynek kény- szerítő érdeke fűződik a gyermekek illetlen tartalmakkal szembeni védelméhez, 2. a szülők, akiknek joguk van eldönteni, hogy gyermekeiknek engedik-e az ilyen tartalmak megtekin- tését, ha azok adásba kerülnek, 3. a műsorszolgáltatók, akiknek az Első Kiegészítés biztosítja az ilyen anyagok sugárzásának jogát, amikor nincs reális veszélye annak, hogy a közönség soraiban gyermekek is lehetnek, és 4. a felnőtt hallgatók érdeke között, akiknek joguk van látni és hallani a gyermekek számára nem megfelelő, de nem obszcén tartalmakat. Azt, hogy az anyag nyilvánvalóan sértő-e vagy sem, esetről-esetre kell elbírálni. 280 A bíróság az FCC illetlenséggel kapcsolatos új politikájának felülvizsgálata során megál- lapította, hogy az anyag komoly irodalmi, művészi, politikai vagy tudományos értéke ön- magában még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a műsorszám illetlennek minősüljön. A tartalom társadalmi értékessége ugyanis nem feltétlenül változtatja meg bizonyos szavak vagy kifejezések gyermekekre gyakorolt hatását, a kormányzatnak pedig kényszerítő érdeke fűződik ahhoz, hogy a gyermekeket megvédje az illetlen tartalmaktól. Az indokolást író Ginsburg bíró szerint az FCC általános meghatározásának legfőbb célja, „hogy lehetővé te- gye az illetlen tartalmak időbeli korlátozását annak érdekében, hogy menedéket nyújtson a gyermekeknek azoktól a szavaktól és kifejezésektől, amelyeket szüleik nem tekintenek szá- 281 mukra megfelelőnek”. A bíróság ugyanakkor felhívta az FCC-t, hogy határozza meg azt a megfelelő időtartamot, amikor az illetlen beszéd legálisan közvetíthető. 282 278 New Indecency Enforcement Standards to be Applied to all Broadcast and Amateur Radio Licensees, Pub- lic Notice, 2 FCC Rcd 2726 (1987). 279 Robert Corn-Revere: FCC v. Fox Television Stations, Inc.: Awaiting the Next Act. Cato Supreme Court Review, 2009. 307. http://www.cato.org/sites/cato.org/files/serials/files/supreme-court-review/2009/9/fccvfox-cornrevere_0.pdf 280 Inf nity Broadcasting Corp. of Pennsylvania (Indecency Policy Reconsideration), 3 FCC Rcd 930, 64 R.R.2d 211 (1987). 281 Action for Children’s Television v. FCC, 852 F.2d 1332, 1340 (D.C. Cir. 1988), idézi: Corn-Revere i. m. (279. lj.) 307. 282 Action for Children’s Television v. FCC, 852 F.2d 1332 (D.C. Cir. 1988) („ACT I”).