Page 79 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

II. A kiskorúak védelme az Egyesült Államokban 79 mekek jólétének előmozdítására, illetve a 10 órás időpont is megfelelő egyensúlyt teremt a felnőtt közönség érdeke és gyermekek védelmének érdeke között. A bíróság ezért alkotmány- 289 ellenesnek nyilvánította az illetlen beszéd 22 óra és éjfél közötti közvetítésének tilalmát. A döntéshez Edwards bíró fűzött különvéleményt, aki arra mutatott rá, hogy a kormányzat nem szolgáltatott bizonyítékot a gyermekeknek okozott ártalom alátámasztására, és nem ha- tározta meg a kár természetét sem, amit meg akart akadályozni. Szerinte a televízióban be- mutatott erőszak által okozott ártalomra van bizonyíték, de arra nincs, hogy az illetlenségnek való kitettség ártalmas lenne. 290 Az FCC ennek fényében módosította politikáját, és ezután már nem történt több kí- 291 sérlet a „biztonságos menedék” időtartamának csökkentésére, az továbbra is 22 órától 6 óráig terjed. A Bizottság 2001-ben újabb nyilatkozatot (Policy Statement) bocsátott ki azzal a céllal, hogy útmutatást nyújtson a műsorszolgáltatóknak az illetlenség szabályainak és 292 alkalmazásának értelmezéséhez. Az irányelv meghatározása szerint illetlennek minősül az a közlés vagy ábrázolás, amely nyíltan (explicit) vagy vizuálisan ír le vagy ábrázol kivá- lasztó és nemi szerveket, szexuális tevékenységet, és ezt hosszasan, folyamatosan vagy több- ször ismételve, illetve kerítés, szexuális ingerkeltés vagy megbotránkoztatás céljából teszi. A dokumentumban a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az illetlenség megállapításához két alapvető követelmény szükséges: – A műsorszám tartalmának szexuális vagy kiválasztó szerveket vagy tevékenységeket kell leírnia vagy ábrázolnia. Ha az anyag nem tartalmaz nyíltan vagy burkoltan ilyen leírást vagy ábrázolást, akkor az nem tartozik a törvény hatálya alá; – Az ilyen ábrázolásnak vagy leírásnak a kortárs közösségi normák szerint nyilvánvalóan sértőnek kell lennie a műsorszórásban. Annak megítéléséhez, hogy egy műsor nyilván- valóan sértőnek számít-e, nem egy helyi közösség vagy meghatározott földrajzi terü- leten élők mércéjét, hanem az átlagos néző vagy hallgató (average broadcast viewer or listener) felfogását kell alapul venni, és nem bármely egyéni panaszos érzékenységét. Annak meghatározásához, hogy mi minősül nyilvánvalóan sértőnek, f gyelembe kell ven- ni a teljes kontextust is, amelyben a tartalom megjelent. Az FCC addigi gyakorlatában és határozataiban három alapvető tényezőt (principal factors) emelt ki, amit a vizsgálat során f gyelembe kell venni: – szexuális vagy kiválasztó szervek vagy tevékenységek nyílt (explicit) vagy vizuális jellegű leírása vagy ábrázolása; – az anyag hosszasan vagy ismétlődően tartalmazza ezen leírásokat, ábrázolásokat; – az anyag „kerítőnek vagy „szexuálisan ingerkeltőnek” tűnik, illetve sokkoló, megbot- ránkoztató hatású (pandering or titillating manner or for shock value). 293 289 Action for Children’s Television v. FCC, 58 F.3d 654 (D.C. Cir. 1995) („ACT III”). 290 58 F.3d 654, 670–671 (D.C. Cir. 1995) (Edwards bíró különvéleménye). 291 Enforcement of Prohibitions Against Broadcast Indecency in 18 U.S.C. § 1464, Memorandum Opinion and Order, 10 FCC Rcd 10558 (1995). 292 Az irányelv nem vonatkozik az obszcén vagy profán nyelvezetre. Industry Guidance on the Commission’s Case Law Interpreting 18 U.S.C. § 1464 and Enforcement Policies Regarding Broadcast Indecency. Policy Statement, 16 FCC Rcd 7999 (2001). http://transition.fcc.gov/eb/Orders/2001/fcc01090.html 293 16 FCC Rcd 7999, 8003 (2001).