Előzmények

Az elmúlt tíz évben számos olyan panasz érkezett a Biztos Hivatalába, amely az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak az előfizetők fizetési késedelmének kezelésével kapcsolatos intézkedéseit kifogásolták. Sérelmezték a fizetési felszólításokat, az azokért felszámított díjat és annak mértékét. A panaszosok álláspontja szerint a szolgáltatók alaptalanul és méltánytalanul alkalmazták az intézkedéseket, a biztosi eljárástól a fizetési felszólításokért felszámított díjak visszatérítését és a szolgáltatók gyakorlatának a megváltoztatását várták.

Egy 2018-ban lefolytatott egyeztetési eljárásban az érdeksérelem elhárítása és további érdeksérelmek megelőzése céljából a Biztos javaslatokat fogalmazott meg az érintett szolgáltató számára, amely később azok mentén módosította Általános Szerződési Feltételeit (a továbbiakban: ÁSZF). Az eljárás kapcsán a Biztos Elvi Ajánlást fogalmazott meg a szolgáltatók számára.

A Biztos az eltelt évek során több alkalommal áttekintette a nagyobb szolgáltatók fizetési felszólítással kapcsolatos gyakorlatát, általános egyeztetés keretében tájékoztatást kért tőlük.

2022-ben egy újabb egyeztetési eljárás szintén biztosi javaslatok megfogalmazásával zárult. A tapasztalatok a korábbi elvi ajánlás átdolgozását indokolták.

Jogi háttér

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.), valamint az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 22/2020. (XII. 21.) NMHH rendelet (Eszr.) határozza meg a fizetési kötelezettségét nem teljesítő előfizetővel szemben alkalmazható főbb intézkedéseket és az azokra vonatkozó alapvető feltételeket.

Az Eht. 149. § (3) bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy a szolgáltatók a számlák meg nem fizetése esetén arányos, az egyenlő elbánás követelményének megfelelő, előzetesen közzétett intézkedéseket tehetnek, ezáltal is biztosítva, hogy az előfizető előzetesen értesítést kapjon a szolgáltatás nemfizetéséből eredő jogkövetkezményekről.

A szolgáltató felmondhatja a szerződést, ha az előfizető az esedékes díjat a fizetési határidő elmulasztását követően elküldött, jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítést legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki.

A szolgáltató a szerződés felmondása helyett korlátozhatja a szolgáltatások körét, azok használatát, ha a díjfizetésre vonatkozó, annak esedékessé válását követő 8 napon belül megküldött felszólításban megjelölt, legalább 15 napos határidő elteltét követően is fennáll a díjtartozás. Nem kerülnek rögzítésre az ágazati szabályozásban az intézkedésekkel kapcsolatos részletes feltételek, köztük az, hogy egy tartozás kapcsán hány alkalommal, milyen időközönként küldhető értesítés, illetve felszólítás. A vonatkozó részletes feltételeket a szolgáltatók ÁSZF-jeikben határozhatják meg.

A szolgáltatói érdekeket védi továbbá az a jogszabályban biztosított lehetőség is, hogy a „notórius nemfizetőkkel” szemben a díjfizetési kötelezettségek kijátszása körében az előfizetők által a szolgáltatók közötti „vándorlással” elkövetett visszaélések megakadályozása céljából meghatározott feltételek mellett közös adatállományt („feketelista”) hoznak létre és működtetnek, és megtagadhatják a szerződéskötést azokkal, akik ebben szerepelnek.

A fizetési felszólítási díj alkalmazásának kérdésében a következőket indokolt figyelembe venni. A díj egy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás, ilyen az elektronikus hírközlési szolgáltatás díja.

A szolgáltatási díj mellett kiköthetők ún. egyszeri díjak is. Az Eht. több olyan egyszeri díjat nevesít, amelyet a szolgáltatással összefüggő egyes konkrét szolgáltatói intézkedésekért kell fizetni és amelyeket az előfizetői szerződésben fel kell tüntetni.

Ilyen a szolgáltatás előfizető által kért szünetelésének illetve újbóli biztosításának a díja, az áthelyezés díja, amelyért annak költségekhez mért indokolt és méltányos díj számítható fel.

Az elektronikus hírközlési szabályozásban a jogalkotó a fizetési felszólítási díjat nem nevesítette. Az értesítés és a fizetési felszólítás a szerződéses felek együttműködése körében a felek szerződésszerű teljesítésének kölcsönös előmozdítását célzó, elvárható intézkedés.

A törvényben nem nevesített díjak tekintetében az Eht. 128. § (4) bekezdése általános tilalmat állít fel annak rögzítésével, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató nem számolhat fel külön díjat a szolgáltatás nyújtásával szükségképpen együtt járó, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó, a szokásos mértéket meg nem haladó költségű szolgáltatási elem címén.

Különösen nem számítható fel külön díj számla kiállításáért a számla formátumától, valamint a számla befizetéséért a befizetés módjától függetlenül.

A szolgáltató ahhoz, hogy fő szolgáltatását nyújthassa, számos olyan tevékenységet végez, ami a szolgáltatás nyújtásával szükségszerűen összefügg. A fizetési késedelmek kezelésével, a felszólításokkal kapcsolatos tevékenység szorosan összefügg a számlázási tevékenységgel, amelyre tekintettel aggályos lehet a felszólítás esetében díj meghatározása és érvényesítése.

A szolgáltatók gyakorlata

Feltételezhetően az előfizetők többsége rendeltetésszerűen, jóhiszeműen veszi igénybe a szolgáltatásokat és megfelelően megfizeti azok díját, de bárkivel előfordulhat, hogy egy számlát figyelmetlenségből nem vesz át, illetve azt nem fizeti be határidőben.

Emellett előfordul az is, hogy egyes előfizetők a díjakat szándékosan nem, vagy csak késedelemmel fizetik meg, figyelve arra, hogy előfizetői jogviszonyuk megszűnését elkerüljék.

Ugyanakkor – a Biztoshoz érkező panaszokból is kitűnően – nyilván az sem egyedi eset, hogy az előfizető fizetési késedelmét, mulasztását éppen maga a szolgáltató okozza, mert nem biztosítja az előfizető számára, hogy fizetési kötelezettségét megfelelően teljesíthesse.

A szolgáltató érdekkörében merül fel a fizetési késedelem vagy elmaradás oka különösen akkor, ha a számla jelentős késéssel vagy egyáltalán nem kerül megküldésre, illetve ha a szolgáltatónak az online fizetéshez szükséges internetes felülete nem elérhető illetve nem működik.

A szolgáltatók meghatározott feltételek mellett értesíthetik az előfizetőt a fizetési késedelemről, felszólíthatják a fizetésre, korlátozhatják a szolgáltatást, felmondhatják az előfizetői szerződést és intézkedhetnek a követelés behajtása iránt. A folyamat elhúzódhat és költséges lehet, eredményessége kétséges, így érthető, miért áll a szolgáltatók érdekében a díjköteles fizetési felszólítás alkalmazása. Ez az intézkedés kétségtelenül igen erős motiváció a fizetési kötelezettség teljesítésére, ugyanakkor a késedelmes fizetéshez, majd a szolgáltatás esetleges korlátozása esetén az annak megszüntetéséhez kapcsolódó előfizetői költségek kiterhelése együttesen egyfajta büntető jelleget is hordoz magában.

A nagyobb szolgáltatók a felszólításért díjat érvényesítenek, ami a számlában jelenik meg.

Van olyan szolgáltató, amelyik első esetben nem, csak az első értesítés eredménytelensége miatt megküldött fizetési felszólításért számít fel díjat. Előfordult, hogy a szolgáltató az érintett előfizetőt úgy értesítette a tartozásról, hogy ezért külön, ún. tájékoztatási díjat számított fel és néhány napon belül kiküldte fizetési felszólítást és azért is díjat számított fel.

Egyes szolgáltatók a fizetési felszólításért felszámított díjat fizetési felszólítási eljárási díjnak nevezik, jóllehet a felszólítás esetében eljárásról nem beszélhetünk. Van olyan szolgáltató, amelyik az ÁSZF-ben az egyik szolgáltatása körében fizetési felszólítási díjat, másik szolgáltatása tekintetében fizetési felszólítási eljárási díjat nevesít.

Több szolgáltató előírja az ÁSZF-jében, hogy az előfizetőnek pár napon belül jeleznie kell a szolgáltató ügyfélszolgálatánál, ha a rendszeres számlát a hónap meghatározott napjáig nem kapja kézhez.

A szolgáltatók sok esetben az ÁSZF-jükben kizárják a felelősséget a posta érdekkörében bekövetkezett késedelemért papír alapú számlázás esetében.

Előfordult, hogy a szolgáltató azt tüntette fel a számlán, hogy az egyben fizetési felszólításnak minősül.

A tapasztalatok megerősítik azt, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatás tárgyában kötött előfizetői szerződésben részes felek helyzete, szerződéses pozíciója nem szimmetrikus.

A szolgáltató az előfizetővel szemben egyfajta „erőfölényes helyzetben” van, maga határozza meg a szolgáltatások nyújtására és az intézkedések alkalmazására vonatkozó, jogszabályban nem rögzített konkrét feltételeket.

Az ügyfelek számára viszont sok esetben komoly erőfeszítésbe kerül jogos és méltányos érdekeik érvényesítése, különösen, ha a szolgáltató nem a tőle elvárható módon jár el az ügyintézés során, illetve ha tájékoztatása nem megfelelő. Az ügyfél az ügyintézéssel járó költség- és időráfordításért valójában csak méltányossági alapon részesülhet kompenzációban.

A Biztos az előfizetői fizetési késedelemmel kapcsolatos szolgáltatói intézkedések tekintetében a kiszámítható, egységes és méltányos gyakorlat kialakítása és az érdeksérelmek megelőzése céljából az alábbi ajánlásokat teszi.

Ajánlások

• A fizetési késedelemmel és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel összefüggő intézkedéseket és azok részletes feltételeit a szolgáltatók az általuk nyújtott valamennyi szolgáltatásra kiterjedően, az arányosság, az egyenlő elbánás, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, valamint az előfizetők méltányos érdekeinek figyelembe vételével határozzák meg és tegyék közzé.
• A szolgáltatók biztosítsák előfizetőik számára fizetési kötelezettségüknek a vonatkozó jogszabályokban, az ÁSZF-ben, illetve az előfizetői szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelő teljesítését, ennek érdekében a tőlük elvárható módon
• gondoskodjanak a számláknak az előfizetők, illetve számlafizetők részére kellő időben történő megküldéséről;
• biztosítsák az online fizetéshez szükséges internetes felületeik megfelelő elérhetőségét és működését;
• mozdítsák elő azt, hogy előfizetőik elektronikus elérhetőséggel rendelkezzenek és azt kapcsolattartás céljából megjelöljék;
• gondoskodjanak az előfizetői befizetések haladéktalan lekönyveléséről;
• fizetési késedelem esetén az előfizetőt, illetve a számlafizetőt – lehetőség szerint elektronikus úton – ingyenesen értesítsék a fizetési késedelemről és a lehetséges következményekről;
• fizetési késedelem esetén az indokolt mértékben biztosítsanak az előfizető részére megfelelő fizetési póthatáridőt, részletfizetési lehetőséget, illetve más méltányos lehetőséget a teljesítésre.
• A számla kellő időben történő kézbesítésének elmaradásáért való felelősséget alapos ok nélkül ne hárítsák át az előfizetőre, ennek körében
  • ha előírják, hogy amennyiben a számla nem érkezik meg határidőben, ezt az előfizető köteles a szolgáltató ügyfélszolgálatán haladéktalanul bejelenteni (és egyben számlamásolatot igényelni), mellőzzék annak a kikötését, hogy a bejelentés elmulasztása esetén a szolgáltató nem felel az előfizetőt emiatt ért károkért;
• ha a számlaküldés késedelme a szolgáltató vagy a posta érdekkörébe tartozó, de mindenképpen az előfizető érdekkörén kívüli okból következik be, az előfizetővel szemben ne alkalmazzanak hátrányos intézkedést.
• A fizetési késedelemről szóló értesítések, illetve felszólítások körében
• az első  értesítés  mind  megnevezésében,  mind  szövegezésében  legyen megkülönböztethető a jogkövetkezménnyel járó fizetési felszólítástól;
• mellőzzék annak kikötését és az arra való hivatkozást, hogy a számla egyben fizetési felszólításnak minősül;
• egy előfizetés keretében igénybe vett több szolgáltatás esetén csak a díjfizetési késedelemmel érintett szolgáltatás tekintetében alkalmazzák az értesítést, illetve felszólítást;
• amennyiben még a fizetési határidő lejártát megelőzően felhívják az előfizetők figyelmét a határidő közelgő lejáratára („emlékeztető”), legyen egyértelmű, hogy az mindössze figyelemfelhívás, nem pedig fizetési késedelemről szóló értesítés, illetve fizetési felszólítás;
• a díj csak egy alkalommal, az első értesítés eredménytelensége miatt megküldött fizetési felszólítás esetében, az intézkedés költségeihez igazodó, indokolt és méltányos mértékben kerüljön felszámításra.