Page 114 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

114 Gyermekvédelem a médiajogban A káros tartalom köre azonban továbbra is bizonytalan maradt, és az obszcenitás kritériumait a kiskorúak szempontjából kellett alkalmazni: „egészében véve – nem közösségi, hanem egyetemes mércék szerint ítélve – a kiskorúak számára komoly tudományos, művészi vagy más társadalmi értékkel nem bír”. Így a kortárs közösségi normák szerint a kiskorúak számára olyasmi is nyilván- valóan sértőnek minősült, ami egy felnőtt számára nem minősült annak. A törvényt először meg- semmisítő philadelphiai bíróság szerint a „kortárs közösségi normák” a legszigorúbb kisközösség erkölcseire redukálná az egész ország számára látható internetes tartalmak körét. A törvény olyan közléseket is tilalmaz, amelyek a felnőttek számára alkotmányosan védettek. A Legfelsőbb Bíró- 464 ság a törvényt először visszaküldte további vizsgálatra, amely 2004-ben került újra a Bíróság 465 elé (Ashcroft v. ACLU). A Legfelsőbb Bíróság ekkor megállapította, hogy a szülők által ki-be kapcsolható f lter (szűrő) kevésbé korlátozó megoldás, mint a büntetőjogi tilalom, mert nem a forrásnál alkalmaz teljes tilalmat, hanem a fogadónál szűri a kiskorúakra ártalmas tartalmat. Ez a megoldás nem sújtja egyúttal a felnőtteket is, akiknek alkotmányos joguk az ilyen tartalmak meg- tekintése, viszont a kiskorúakra ártalmas tartalmakat akkor is kiszűri, ha azok külföldi oldalakról érhetők el. A Bíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntés nem azt jelenti, hogy a Kongresz- szusnak ne lenne alkotmányos lehetősége az internet kiskorúak érdekében történő szabályozására. Az ügy ezután ismét visszakerült az alsóbb fokú bíróságokhoz. 2007 márciusában az 466 ACLU v. Gonzales ügyben a Pennsylvaniai Kerületi Bíróság ismét alkotmányellenesnek mondta ki a törvényt. Az ügyészség fellebbezett, de a harmadik kerületi bíróság megerősí- 467 tette az alkotmányellenességet (ACLU v. Mukasey). E döntés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság 2009. január 21-én elutasította. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata értelmében tehát a kiskorúakra káros, akár kereskedelmi célú internetes tartalmakat nem lehet büntetőjogilag üldözni, mert létezik enyhébb eszköz. 468 2000 decemberében a Kongresszus elfogadta a „Gyermekek Internetes védelméről” szóló törvényt (Children’s Internet Protection Act of 2000, CIPA). A törvény értelmében nyilvános könyvtárak, iskolák és egyéb közintézmények csak akkor kaphatnak állami támogatást inter- netes hozzáférésük fenntartásához, ha az internetes elérést tartalomszűrő szoftverekkel látják el, és szűrik a gyermekekre káros obszcén és pornográf tartalmakat. Ennek alapján az iskolai gépeken valamennyi obszcén és pedof l, gyermekek részvételével készült pornográf tartalom hozzáférését blokkolni kellett, míg a könyvtárakban a pedof l tartalmakat általánosan tiltani kellett, az obszcén és gyermekkorúak számára nem ajánlott anyagokat pedig csak felnőttek érhették el. A törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott legfőbb alkotmányos aggály, hogy nem választja külön a felnőttek számára is tiltandó illegális tartalmat a csak gyermekek szá- mára káros tartalomtól. A két kategória összemosásával pedig a felnőtteket is a gyermekek számára alkalmas tartalmak fogyasztására szorítja. A törvény a Pennsylvaniai Kerületi Bíróság 2002-ben alkotmányellenesnek találta. Az 469 indokolás szerint az internet egy hagyományos közösségi tér, nyilvános fórum (public forum), 464 Ashcroft v. ACLU, 535 U.S. 564 (2002). 465 Ashcroft v. ACLU, 542 U.S. 656 (2004). 466 ACLU v. Gonzales, 478 F. Supp. 2d 775 (E.D. Pa. 2007). 467 ACLU v. Mukasey, 534 F. 3d 181 (3rd Cir. 2008). 468 Döntés után: Az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának döntése a kiskorúakra káros tartalmak internetes szűréséről. Fundamentum, 2009/1. 130–131. 469 American Library Association v. United States, 201 F. Supp. 2d 401 (E.D. Pa. 2002). http://www.paed.uscourts.gov/documents/opinions/02d0415p.pdf