Page 19 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 19 45 aggodalmakat. Kétségtelen, hogy a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása a média világa révén keletkező káros hatások miatt egyre nagyobb terhet ró a szülőkre, az államra és a társadalomra. 46 A szabályozásnak ugyanakkor nemcsak az a feladata, hogy kiszűrje vagy elérhetetlenné tegye a kiskorúak számára káros tartalmakat, hanem azt is elő kell segítenie, hogy a kiskorú- ak elérhessék a kifejezetten nekik szánt, életkoruknak megfelelő tartalmakat. A gyermeknek is joga van az információkhoz, ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését elősegítő műsorokhoz férjen hozzá [New York-i Egyezmény 17. cikk a)-b) pont]. A gyermekek informáltsághoz való joga akkor valósulhat meg, ha a média megfelelő időpon- 47 tokban kínál az eltérő életkorú gyermekek gyarapodását szolgáló tájékoztatást, tartalmat. Ennek érdekében támogatni kell a gyermekek számára hasznos, fejlődésüket elősegítő, igé- nyeiknek megfelelő színvonalas tartalmak megjelenését, segíteni kell a gyermekeknek szóló műsorkínálat bővítését és minőségének javítását, hogy a kiskorúak minél szélesebb körben és könnyebben férjenek hozzá az ilyen tartalmakhoz. A gyermekeknek szánt műsorok hozzá- férhetőségét elsősorban az államnak kell biztosítania. Ez leginkább a közszolgálati, államilag 48 f nanszírozott csatornák feladata, de vannak olyan országok is, ahol az állam valamennyi, a kereskedelmi csatornák számára is műsorkvótákat ír elő. A televíziós csatornák számának növekedésével ugyanakkor a gyermekeknek szóló műsorok száma is emelkedik. A gyermekek védelmére vonatkozó szabályozás elsősorban tartalmi és negatív jellegű, amelynek célja, hogy kizárja vagy korlátozza a kiskorúak hozzáférését a számukra nem meg- felelő, káros tartalmakhoz úgy, hogy a médiaszolgáltatók számára előírják, hogy az egyes tar- talmakat mikor, milyen módon közvetíthetik. A szabályozásnak többféle módszere létezik. A gyermekek védelmét szolgáló korlátok például a műsorszerkezeti követelmények, a műsorszá- mok kategorizálása, korhatár-besorolása, amelyek a kiskorúakat úgy zárják el az ártalmas tar- talmaktól, hogy az ilyen műsorok a felnőttek számára továbbra is elérhetőek. E szabályokat azonban az egyes országok eltérően alkalmazzák, a hozzáférhetőség korlátozásában – akár a korhatár-kategóriák megállapítását, akár a televíziós sugárzási időpontok korlátozását vesszük f gyelembe – országonként jelentős különbségek fedezhetők fel. Az ilyen előírások jelentősen befolyásolják a médiaszolgáltatók gazdasági mozgásterét is. Egy műsorszám értékét ugyanis alapvetően befolyásolja, hogy mikor, melyik műsorsávban mutatható be, és ezzel mekkora közönséghez van esélye eljutni. 49 A műsorszerkezeti követelmények kétségkívül korlátozzák a sajtószabadság részét képező szerkesztési szabadságot is, de nem jelentik a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan korlátozását, hiszen az idevágó vélemények, információk továbbra is megjelenhetnek, csak címkézni kell az információt, vagy korlátozni kell a közzététel időpontját. Alkotmányos ke- retek között indokolható és szükséges a szerkesztési szabadság ilyen korlátozása, mert a kis- 45 David Buckingham (ford. Károlyi Júlia): Médiaoktatás. Budapest, Új Mandátum, 2005. 34. 46 Bakos i. m. (3. lj.) 41. 47 Uo., 27. 48 Szabó Dávid – Szilády Szilvia: A közszolgálat mostohagyermekei. In Gabos Erika (szerk.): A média hatása a gyermekekre és f atalokra. V. Nemzetközi Konferencia kiadvány. Budapest, Nemzetközi Gyermekmentő Szol- gálat Magyar Egyesület, 2010. 240. 49 Gálik–Polyák i. m. (33. lj.) 158.; Polyák Gábor – Tóth András: A kereskedelmi műsorszolgáltatás verseny- jogi alapú szabályozása. Tanulmány. Budapest, MTA Jogtudományi Intézet, Infokommunikációs Jogi Centrum, 2007. 91.