Page 20 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

20 Gyermekvédelem a médiajogban korúak hatékony védelme más eszközzel még nehezen képzelhető el, és nem is aránytalan, 50 hiszen csak rövid felhívásra kötelez vagy ésszerű időkorlátok közé szorítja a megjelenést. Vannak akik azonban úgy vélik, hogy a kiskorúak védelmében történő állami beavatkozás szükségtelen és a véleményszabadság jogába ütközik. „Az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy eldöntse, a választók (és azok gyermekei) milyen műsorokat nézhetnek-hallgathatnak.” Szerintük a mostani tiltások, időkorlátok és korhatár-karikák rendszere helyett elegendő, ha az állam arra kötelezi a műsorszolgáltatókat, hogy elektronikusan kódolják a korlátozandó tartalmakat. Ez lehetőséget adna arra, hogy azok, akik ezt szükségesnek látják, set-top boxok vagy chipek beszerzésével és használatával kiszűrhessék a nem kívánt tartalmakat. Így min- denki maga dönthetné el – „az állam gyámkodása nélkül” –, hogy milyen műsorokat követ f gyelemmel, illetve gyermekei milyen műsorokat néznek és hallgatnak. A tartalmi előírások eltörlésének másik előnye, hogy többé nem lehetne a kereskedelmi médiumokat az előírá- sok megsértésének ürügyén, valójában „politikai okokból büntetéssel sújtani”, ami a kritikus hangvételű hírműsorok készítéséhez is kedvezőbb feltételeket teremtene. 51 3.1. Műsorszerkezet, műsoridő – vízválasztó (watershed) A kiskorúak káros televíziós tartalmaktól való megvédésének egyik legrégebbi és legelterjed- tebb módszere a műsorszerkezet szabályozásával a műsorszám sugárzási idejének korlátozása, időbeli zónázása. Ez az ún. vízválasztó módszer (watershed), amelynek értelmében a kiskorú- ak szempontjából kifogásolható, káros tartalmú műsorszámok csak meghatározott időpont- ban, elsősorban a késő esti vagy éjszakai órákban tehetők közzé, amikor nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy kiskorúak már nem láthatják, hallhatják a károsnak vélt tartalmat. Az időszak általában 21 óra és éjfél között kezdődik, és legfeljebb reggel 5–7 óráig tart, amelynek terjedelme országonként – hagyományoktól, szokásoktól függően – változik. A legtöbb or- szágban több idősávot is megkülönböztetnek, amelyek egymástól szintén eltérőek ugyan, de a káros tartalmak sugárzásának késő estére történő korlátozása világszerte működő eszköz. 52 3.2. Tartalmi alapú minősítés – klasszif káció (classif cation, rating) A másik leggyakoribb módszer a klasszif káció: az audiovizuális tartalom kiskorúaknak való alkalmassága szempontjából történő minősítése, osztályozása valamilyen szempont, kritéri- um alapján. A tartalom alapján történő minősítést eredetileg a mozif lmeknél alkalmazták, de ma már a televíziós műsorszámok mellett a DVD-k és a videojátékok besorolására is hasz- nálják. A műsorszámok kategorizálása, besorolása információt és tájékoztatást nyújt a műsor tartalmáról a felhasználó számára, ami jelentős könnyebbséget ad a szülőnek vagy a kiskorú felett felügyeletet gyakorló személynek a tartalmak megfelelőségéről való döntésben. Hátrá- nya, hogy a rendszer nem képes tekintettel lenni a különböző szülői igényekre, a szülő „csak” 50 Udvary Sándor: Alkotmányos médiajog?: Az elektronikus média jogának elemzése az amerikai és a magyar alkotmánybíráskodási gyakorlat tükrében. Phd-értekezés. Budapest, KRE-ÁJK, 2008. 288. 51 Bajomi-Lázár Péter – Simon Éva: A szabadság legyen a fő szabály. Élet és Irodalom, 2010/37. 2010. szeptember 17. 52 Nagy Krisztina – Timár János: Az internet jogi környezete. Élet és Irodalom, 2008/8. 2008. február 22.