Page 32 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

32 Gyermekvédelem a médiajogban vagy egyéb személyes adatával való visszaélés), a gyűlöletkeltésre és diszkriminációra (faji, nemzeti vagy etnikai hovatartozás, vallási, szexuális irányultság miatti megkülönböztetés) alkalmas közlés, a szerzői jogot sértő tartalom, de ide tartozik a kegyetlen erőszakot vagy a gyermekpornográf át ábrázoló tartalom is. 5.2. Káros (ártalmas) tartalom A káros (ártalmas) tartalmak a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartoznak, önmagá- ban nem jogellenesek, ennélfogva szabadon közölhetők és terjeszthetők. Az ilyen tartalmak a felnőttek számára megengedettek, akik legálisan hozzáférhetnek, ugyanakkor a kiskorúak számára már nemkívánatosnak, ártalmasnak minősülnek, mert károsan befolyásolhatják a f zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket. Ezért indokolt, hogy az ilyen tartalmak csak meg- határozott körben, a felnőttek körében legyenek hozzáférhetőek, míg a gyermekek számára tiltottak legyenek, és az ő érdekükben meg kell akadályozni, hogy azokhoz hozzáférhessenek. A káros tartalmak elérhetőségét valamennyi médiumban korlátozni kell, az adott médium sajátosságaihoz igazodva. Meg kell határozni azokat az eszközöket, amelyek úgy zárják el a kiskorúakat, úgy biztosítják a káros tartalmakkal szembeni védettséget, hogy azokhoz a felnőttek továbbra is hozzáférhetnek. Az általános tiltás – aminek következtében a tartalom- hoz senki sem férhetne hozzá – ugyanis már aránytalanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. A kiskorúakra káros tartalmak körébe sorolják többek között az erőszakos és a szexuális tartalmakat, de ártalmas elemnek minősül még a trágár nyelvhasználat, a kábító- szer- és az alkoholfogyasztás megjelenítése is. Az ártalmas tartalmak tehát nem jogellenesek, de a kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlődésére káros hatással lehetnek. 97 Kérdéses azonban, hogy pontosan mely tartalmak, és milyen korú gyermekek számára minősülnek károsnak. Egyrészt a gyermekek számára nemkívánatos tartalmak körébe nem csupán elítélendő tartalmak (pl. pornográf a, meztelenség, erőszak túlzott ábrázolása) tar- toznak, hanem olyanok is, amelyek a felnőttek számára kifejezetten hasznosak is lehetnek (pl. betegségekről, szexuális problémákról szóló internetes oldalak). Másrészt a kiskorúakra káros tartalmak megítélésében és szabályozásában is világszerte rendkívül nagy különbsé- gek mutatkoznak az egyes országok között. A káros tartalmak megítélése is elsősorban az egyes államok értékrendjétől, erkölcsi és kulturális felfogásától függ. Az ártalmas anyagok (pl. szélsőséges politikai vagy vallási tartalmak, nézetek közlése) természetét nem az egyes 98 büntetőjogi rendelkezések, hanem az adott kulturális közeg határozza meg. Így például a náci tartalmakat szigorúan tiltó Franciaországban minden korlátozás nélkül be lehet mutatni olyan szexualitást tartalmazó f lmet, amelyet Ausztráliában minden bizonnyal betiltanának. A gyermekeknek nem való káros tartalmakat gyakran összemossák az illegális tartalmakkal is, azzal érvelve, hogy a káros tartalmak a felnőttekre éppúgy káros hatást gyakorolnak. Fontos az is, hogy a káros tartalmak kellően diff erenciáltak legyenek, és ne kezeljék őket egy- formán (pl. a betegségekről, fogamzásgátlásról szóló tartalmat a pornográf ával). Ha ugyanis 97 Lásd még: Rachel O’Connell – Jo Bryce: Young people, well-being and risk on-line. Media Division, Directorate General of Human Rights, Council of Europe, 2006. http://www.coe.int/t/dghl/standardsetting/media/doc/H-Inf%282006%29005_en.pdf 98 COM(96) 487 f nal, Brussels, 16.10.1996.; l.: III./1. fejezet.