Page 28 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

28 Gyermekvédelem a médiajogban 81 a piktogramokat is fel kell tüntetni. Többen úgy vélik, hogy az akusztikus és a vizuális jelzé- sek valójában felhívják a kiskorú nézők f gyelmét a műsor jellegére azzal, hogy a műsor elején és alatta közlik, milyen tartalom közvetítésére kerül sor. A kiskorú nézők távolmaradását, illetve a műsor megtekintéséhez szülői részvételt ajánló szóbeli f gyelmeztetések még inkább arra ösztönzik a gyermekeket, hogy megtekintsék az adott médiatartalmat. 82 3.3. Technikai eszközök A kiskorúak védelmére hatékony megoldást jelenthetnek a különféle műszaki, technikai megoldások is, amelyek ma már lehetővé teszik a műsorszámok tartalmi alapú szűrését, ezál- tal a szülők hatékonyabb felügyeletét annak érdekében, hogy a gyermekek a káros elemeket tartalmazó műsorszámokhoz ne férhessenek hozzá. A hozzáférésről ez esetben nem a szolgál- tató, hanem a kiskorú felügyeletét ellátó személy dönt. A technikai eszközök lehetővé teszi a szülőknek, hogy csak azokhoz a tartalmakhoz engedjenek hozzáférést, amelyeket gyermekeik számára megfelelőnek tartanak. A technikai eszközök hatékonysága, eredményes használata ezért elsősorban a szülők felelőssége, akik döntésén múlik, hogy alkalmazzák-e azokat. A tartalom szűrésének feladata és felelőssége nem a szolgáltatót, hanem a felhasználót terheli elsősorban. 83 A televízió területén az egyik legismertebb technikai megoldás az Egyesült Államokban 2000 óta használt ún. V-chip, amely lehetővé teszi a tartalom előre meghatározott szempon- tok szerinti szűrését. A televíziókba beépített programozható chip egy jelrendszer alapján képes felismerni a műsorszámok besorolását, és blokkolja a szülők által a gyermekeik számá- ra nemkívánatosnak minősített műsorok sugárzását. Európában ezt műszaki okokból nem lehetett bevezetni, mivel az európai analóg rendszerek technikailag eltértek az amerikaitól. A digitális technika azonban már számtalan műszaki megoldást kínál az ártalmas tartal- mak kiszűrésére. A digitális televízió a kiskorúak védelme területén nemcsak kihívásokat, hanem új lehetőségeket is jelent, mivel sokkal megbízhatóbb, fejlettebb és biztonságosabb szűrőrendszerek kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek a védelem magasabb szintjét képesek biztosítani. Az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ipar versenyképességének 84 javításáról szóló 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás is azt javasolta a televí- ziós műsorszolgáltatóknak, hogy a digitális televíziózással összefüggésben próbáljanak ki új digitális eljárásokat (pl. szűrőszoftverek, ellenőrző chipek) a szülői kontroll lehetővé tételére, ami azonban nem csökkentheti a műsorszolgáltatók felelősségét. Bár a technikai eszközök is értékes hozzájárulást adhatnak annak biztosításához, hogy a kiskorúak ne legyenek kité- ve a káros tartalmaknak, a műszaki megoldások egyedül még nem képesek helyettesíteni a műsorszolgáltatók felelősségét a kiskorúak védelme tekintetében, ami különösen igaz a sza- 81 Szilády Szilva: Audiovizuális gyermek- és ifj úságvédelem az EU tagországaiban: ahány ház, annyi szokás. Budapest, ORTT, 2001. 11–14., 54–65. http://mediatanacs.hu/dokumentum/1873/gyermekved.pdf 82 Bakos i. m. (3. lj.) 80–81. 83 Lustyik Katalin: A netpornográf a és az amerikai gyermek. Budapest, Médiakutató, 2000 ősz. 84 A kiskorúak és az emberi méltóság összehasonlítható és hatékony védelmének megvalósítását célzó nemzeti keretek ösztönzése által az európai audiovizuális és információs szolgáltatási ipar versenyképességének javításá- ról szóló 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás.