Page 31 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 31 rek gyermekeket célzó hirdetéseivel indokolnak. Mások ezzel szemben azzal érvelnek, hogy ha nem lehetne reklámokat közzétenni gyermekműsorokban, nem készülnének ilyen műsorok. A gyermekekhez szóló reklámoknak sincs egységes szabályozása. Az európai országok többsége általánosságban elismeri a gyermekek reklámtól való védelmének fontosságát, de teljes tiltás sehol sem létezik, speciális szabályozás is csak kevés helyen van. Az egyes tagálla- mok eltérően határozzák meg a gyermek fogalmát, és másként def niálják a gyermekműso- rokat is. Nincs egyetértés az „egészségtelen” étel vagy a „magas zsír-, cukor- vagy sótartalmú étel” def nícióját illetően sem. 94 5. Jogellenes és káros tartalmak A kiskorúak védelmének kapcsán a tartalmakat alapvetően két csoportba lehet sorolni. A kor- látozás mértéke alapján különbség tehető a jogellenes (illegális) és a káros (ártalmas) tartalmak között. A megkülönböztetést először az Európai Bizottság által 1996-ban kiadott „A kiskorúak és az emberi méltóság védelméről az audiovizuális és információs szolgáltatásokban” című Zöld Könyv használta. A két tartalomtípus közötti legfőbb különbség, hogy a jogellenes tartalmak 95 teljes egészében tiltottak mindenki számára, míg a káros tartalmak önmagában nem jogellene- sek, de a kiskorúak számára nemkívánatosak. A két probléma ennek megfelelően eltérő megkö- zelítést és megoldásokat igényel. A Bizottság interneten elérhető illegális és ártalmas tartalmak- 96 ról szóló közleménye szerint az illegális és az ártalmas tartalmak között nemcsak a tartalom jellemzői alapján, de az ellene való fellépés meghatározásában is diff erenciálásra van szükség. 5.1. Jogellenes (illegális) tartalom A Zöld Könyv szerint a kiskorúak és az emberi méltóság védelme érdekében szükséges, hogy bizonyos tartalmak a felhasználó korától, illetve a médium típusától függetlenül tiltottak legyenek. A jogellenes vagy illegális közlések egyáltalán nem élvezik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét. A jogellenes tartalmakhoz való hozzáférés mindenki, a társadalom minden tagja számára tilos, függetlenül a címzettektől, a tényleges fogyasztó életkorától, vagy a hozzáférés módjától. A jogellenes tartalmak ugyanis nemcsak a f atalkorúak fejlő- désére károsak – amelyek akár közvetlenül is veszélyeztethetik a kiskorúakat –, hanem a társadalom – mind az egyén, mind a közösség – egészének alapvető érdekeit, normáit sértik. Az illegális internetes tartalmakat a tagállamok büntetőjoga általában bűncselekménynek tekinti és szankciókkal fenyegeti, de a polgári és más jogszabályok is kifejezetten tiltják az ilyen közléseket. Jogellenes tartalomnak minősül többek között az emberi méltóságot sértő (magánszférát, személyiségi jogokat sértő közlés, például az online zaklatás, más képmásával 94 Pázmándi Kinga: Reklám és médiák. A gyermek- és ifj úkorú fogyasztók jogvédelme a médiában. In Sár- közy Tamás – Pázmándy Kinga (szerk.): Az információs társadalom és a jog átalakulása. Budapest, MTA Társa- dalomkutató Központ, 2002. 425–451. 95 COM(96) 483 f nal, Brussels, 16.10.1996.; l.: III./1. fejezet. 96 Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. Illegal and Harmful Content on the internet. COM(96) 487 f nal, Brussels, 16.10.1996.; l.: III./1. fejezet.