Page 27 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)
P. 27
I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 27 lelki és erkölcsi fejlődését, a tagállamoknak hatékony polgári- és büntetőjogi vagy közigazga- tási szankciókat kell alkalmazniuk. Az ajánlás a vegyes szankciók alkalmazása mellett foglal állást, ami a leghatékonyabb eszköz az erőszakos tartalmakkal szemben. Ennek keretében a tagállamok a műsorszolgáltatási engedély részét képező, az erőszak megjelenítésével kapcso- latos kötelezettségek megszegése esetén olyan intézkedéseket helyezhetnek kilátásba, mint például az engedély meg nem újítása. Ugyanakkor az erőszak elektronikus médiában történő ábrázolása kapcsán nemcsak a tartalomért felelős személyeknek, hanem a társadalom különböző rétegeinek (szektorainak) – különösen a szülők és a tanárok – is felelősséget kell vállalniuk. Az ajánlás szerint olyan módszereket is ki kell kidolgozni, amik alkalmasak a felelősség megosztására a tartalomért felelős személyek és a közönség között (pl. f gyelmeztetés, szakmai tudatosság növelése, a közönség f gyelmének felhívása az öncélú erőszak megjelenítésének problémájára), ezáltal befolyásolva a közönséget a káros, agresszív tartalmak elutasítására. A megosztott felelős- ség abban is segíthet, hogy a f atalabb korú közönség a médiumokban ábrázolt erőszakkal szemben kritikusabb magatartást alakítson ki, és megfelelően tudjon reagálni a szélsőséges tartalmakra. 3.3. Jelzésrendszerek A kiskorúak számára ártalmas műsorszámokat csak oly módon lehet közzétenni, ha a mű- sorszolgáltató a károsító hatásra akusztikus módon, vagy valamilyen optikai, vizuális jellel felhívja a néző f gyelmét. A jelzés célja, hogy felhívja a szülők f gyelmét a műsorszám kez- detekor és alatt a tartalom kiskorúakra káros voltára. A f gyelmeztető jelzéseknek kétféle megjelenítési formája ismert: a) Akusztikus jelzés: A műsorszám sugárzása előtt felhívja a néző f gyelmét az ajánlott korhatárra. Az akusztikus f gyelmeztetés hátránya, hogy csak a műsorszám kezdetén, néhány másodperc erejéig hangzik el, így aki később kapcsolódik be a műsorszám megtekintésébe, az már nem tud tájékozódni a program minősítéséről; b) Vizuális jelzés, ikonok (piktogramok): A műsor sugárzása alatt meghatározott ideig, vagy folyamatosan látható a műsor megtekintéséhez ajánlott alsó korhatárt jelző szimbólum, egy piktogram jelzi, mely korosztály számára ajánlott a műsor. Hátránya, hogy a műsor esetleg nemkívánatos tartalmi elemeiről nem ad felvilágosítást, továbbá a folyamatos jelzés a kiskorúak számára f gyelemfelhívó is lehet. A vizuális szimbólumok használata, a korhatárok feltüntetésének terén sincs egységes rendszer, a szimbólumok formája és alkalmazása országról-országra változik. Európában az északi államok (pl. Egyesült Királyság) az akusztikus f gyelmeztetést alkalmazzák, a vizuális jelzések használatát pedig arra hivatkozva utasítják el, hogy az ilyen jelzések kifejezetten felhívják a kiskorúak f gyelmét az ártalmas műsorszámokra. Ezzel szemben a déli államok inkább a vizuális jelzéseket vezették be. Néhány országban a korhatárra utaló piktogram a műsor egész ideje alatt folyamatosan látható (pl. Belgium), de van olyan ország is, ahol csak a műsorszám kezdetén, illetve közvetlenül a reklám-megszakítások után jelenik meg a kép- ernyőn, majd néhány perc múlva eltűnik. Egyes országokban pedig a műsorszolgáltatók vá- laszthatnak az akusztikus és a vizuális f gyelmeztetés használata között. Azt viszont a legtöbb ország előírja, hogy a nyomtatott vagy elektronikus műsorfüzetekben a műsorszámok mellett
   22   23   24   25   26   27   28   29   30   31   32