Page 30 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

30 Gyermekvédelem a médiajogban 4. Reklámkorlátok a kiskorúak védelmében A kiskorúak védelme a reklámszabályozásban is megjelenik. A reklámokra vonatkozó kor- látok meghatározása során is tekintettel kell lenni a gyermek- és f atalkorúak védelmére. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 952 (1982) számú ajánlása a kereskedelmi rek- lámozás szabályozása révén alkalmazható nemzetközi eszközökről a véleménynyilvánítás 91 szabadsága védelmében felhívja a f gyelmet arra, hogy a kereskedelmi reklámok gyakran nagyon tolakodóak, és különösen a gyermekek nem rendelkeznek megfelelő védelemmel a befolyásolással szemben (7.), ezért a nemzeti jogszabályoknak biztosítékokat kell alkalmaznia a gyermekek védelmének területén is (16., iii.). Az ajánlás a kereskedelmi reklámokra vonat- kozó kötelező erejű magatartási kódex bevezetését javasolja, amelynek különös f gyelemmel kell lennie a reklám gyermekekre gyakorolt hatására (20., iv.). A Miniszteri Bizottság R (84) 92 3. számú ajánlása a televíziós reklámozás alapelveiről pedig a televíziós reklámok sugárzá- sával kapcsolatban kimondta, hogy a gyermekeknek szóló, vagy őket szerepeltető reklámok nem sérthetik a gyermekek érdekeit, és tiszteletben kell tartaniuk a f zikai, szellemi és erkölcsi személyiségüket. Megfelelő egyensúlyt kell találni a kereskedelmi közlések szabadsága és a kiskorúak sze- mélyiségfejlődése védelmének érdeke között, a gyermekek ugyanis egyre gyakrabban talál- koznak nem nekik szánt reklámokkal. A szabályozás egyrészt általános – elsősorban negatív – tilalmak és korlátozásokból áll, amelyek jellemzően a reklám tartalmát vagy a közzététel módját határozzák meg, másrészt meghatározott termékek (alkoholtartalmú italok, dohány- termékek, szexuális árucikkek) reklámjait tiltják meg vagy korlátozzák. A korlátozások több- nyire a televíziós reklámokat érintik. A reklámkorlátok célja a gyermekek f zikai erkölcsi és értelmi károsodásának megelőzésén túl az is, hogy a reklám ne használja ki a gyermekek természetes hiszékenységét. 93 Az utóbbi években egyre inkább bevett gyakorlattá vált, hogy az elsősorban gyermekeknek szóló műsorszámok környezetében kifejezetten az általuk fogyasztott termékek reklámjait su- gározzák. Szigorúbban kell szabályozni a gyermekeknek szánt reklámokat, mivel a gyermekek életkoruknál fogva hiszékenyebbek, könnyen befolyásolhatóak, ezért kiszolgáltatottabbak a rádióban és a televízióban bemutatott reklámokkal szemben. Ez ugyan még nem indok arra, hogy a reklámok minden hatásától védeni kelljen őket, az viszont alapvető elvárás, hogy az ilyen reklámok körültekintő gondossággal kerüljenek közzétételre. Abban konszenzus alakult ki, hogy a gyermekek – életkori sajátosságaikból következően – 8 éves kor alatt védtelenek a reklámhatásokkal szemben, mivel még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és a többi műsorszám között, azaz nincsenek tudatában annak, hogy reklámot látnak. Többen ezért azon az állásponton vannak, hogy meg kellene tiltani a 8 éves kor alatti gyermekeknek szó- ló televíziós reklámokat, mert etikátlan e korosztálynak reklámot sugározni. Sokak szerint a gyermekeket egyáltalán nem is lenne szabad reklámokkal megcélozni, amit leginkább az utóbbi években elszaporodott egészségtelen, magas zsír-, só-, illetve cukortartalmú élelmisze- 91 Recommendation 952 (1982) on international means to protect freedom of expression by regulating commercial advertising. 92 Recommendation No. R (84) 3 of the Committee of Ministers to member states on principles on television advertising. 93 Gellén Klára: A gyermekek és f atalkorúak védelme a magyar médiajogban. Jogelméleti Szemle, 2004/1.