Page 33 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 33 a gyermekek tájékozódását csak a gyermeki információkra korlátoznák, azzal éppen a fejlődé- süket akadályoznák. Nincs tehát egyetértés a szabályozás tartalmát illetően sem. Egyes nézetek szerint a káros tartalmak kezelését elsősorban az önszabályozásra kell bízni, és a gazdasági és a civil szféra, valamint a felhasználók együttműködését kell elősegíteni. A jogellenes tartalom szabályozása pedig továbbra is az állam feladata. Az Európai Tanács „Ille- 99 gális és ártalmas tartalmakról az interneten” című 1997-es határozata például arra hívta fel a tagállamokat, hogy ösztönözzék az internetszolgáltatók önszabályozó szervezeteinek létre- hozását, valamint magatartási kódexek kidolgozását, és működjenek közre olyan rendszerek kialakításában, amelyek segítségével a hatóságok tudomást szerezhetnek az illegális tartal- 100 mú anyagokról. Az 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás is arra ösztönözte az online internetes szolgáltatókat, hogy alakítsanak ki megfelelő működési szabályzatokat, magatartási kódexeket, amelyek elősegítik a hatályos szabályok megfelelőbb alkalmazását. Ugyanakkor, bár az önszabályozás hatékony kiegészítő eszköz lehet, önmagában nem elégsé- ges a kiskorúak védelmének biztosítására a káros tartalmú üzenetekkel szemben. A kiskorú- ak védelméhez valamennyi szereplő, érdekelt együttműködése szükséges, amelyben jelentős 101 szerepe van az állami szabályozásnak is. Fontos az önszabályozás, mivel az internet gyorsan változó környezet, ezért rugalmasságra van szükség, ahhoz azonban, hogy hatékony legyen, az önszabályozást független ellenőrzésnek és értékelésnek kell alávetni, illetve szorosan össze kell kötni a tudatosságnövelést és felkészítést célzó kezdeményezésekkel. 102 Kérdéses az is, hogy a káros tartalmakat hogyan ítélik meg az életkor alapján. Nem célszerű egyet- len csoportként kezelni a kiskorúakat, hanem a sérülékenység és a védelem mértéke szempontjából korosztályonként kell különbséget tenni közöttük. Ugyanaz a tartalom, ami káros lehet egy 6-8 éves gyermek számára, egyáltalán nem biztos, hogy az egy 16-17 éves f atal számára is káros. A védelem- nek ezért diff erenciáltnak, korcsoportra szabottnak kell lennie, f gyelembe véve az adott korosztály jellemzőit, az életkori sajátosságukat, fejlettségüket, érettségüket. Azonban még a kiskorú, illetve a gyermek fogalma sem egységes, azt a legtöbb államban eltérő módon határozzák meg (pl. New York-i Egyezmény 18 év alatti személyek, Kanada 12 év, Ausztrália 14 év, Japán 15 év). 103 6. Kiskorúak védelme az interneten A televízió mellett a kiskorúak védelme szempontjából egyre nagyobb kihívást jelent az in- ternet, amely a veszélyes, jogellenes és káros tartalmak könnyű hozzáférhetősége és előfordu- lásának nagy valószínűsége miatt a gyermekekre különösen nagy veszélyt jelenthet. Bár az 99 Resolution of the Council and of the Representatives of the Governments of the Member States, meeting within the Council of 17 February 1997 on illegal and harmful content on the Internet. 100 1998. szeptember 24-i 98/560/EK tanácsi ajánlás. 101 Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 20.) a kiskorúak és az emberi méltóság védel- méről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképessé- gével összefüggésben (2006/952/EK), (12) preambulum-bekezdés.; Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv, (44) preambulum-bekezdés. 102 A Tanács következtetései (2012. november 26.) a gyermekbarát internet európai stratégiájáról. (2012/C 393/04) 2. 103 Bayer Judit: A háló szabadsága. Az internet tartalmának szabályozási problémái a véleménynyilvánítás sza- badsága tükrében. Phd-értekezés. Budapest, ELTE-ÁJK, 2004. 15–21. 111–118.; Bayer Judit: Internetkorlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok. Budapest, Médiakutató, 2005. nyár.