Page 34 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

34 Gyermekvédelem a médiajogban internetes felhasználók rengeteg tartalom közül választhatnak, a gyermekek életkoruknál és érettségüknél fogva még nem feltétlenül képesek megismerni és megfelelően értékelni a vá- lasztható lehetőségeket, illetve a választás következményeit saját személyiségükre. Ráadásul a káros internetes tartalmakhoz nemcsak szándékosan, hanem véletlenül is hozzá lehet férni, a felhasználó akaratán kívül is ilyen jellegű oldalra tévedhet. Az interneten a kezdetektől fogva előfordultak különböző jogellenes és ártalmas tartalmak, ám a fájlcserélő hálózatok tömeges elterjedése, valamint a „web 2.0” használata – amikor a tartalom jelentős részét a felhasználók saját maguk állítják elő a különböző blogokon, közösségi oldalakon, fájl- és videomegosztó oldalakon – még inkább kedvez az ilyen tartalmak terjedésének. További kockázatot jelent- hetnek a különféle közösségi és társasági oldalak (pl. webkamerával összekapcsolt chat) is, amelyek nagy jelentőségre tettek szert a közelmúltban. A közösségi hálózatépítő internetes oldalak megváltoztatták a kiskorúak közötti kapcsolattartást és társas érintkezést, és óriá- si lehetőségeket kínálnak a kiskorúaknak. Ám a közösségi hálózatépítő oldalakban jelentős kockázat is rejlik, amely az „illegális tartalom”, az „életkorhoz nem illő tartalom”, a „nem helyénvaló kapcsolat”, illetve a „nem helyénvaló magatartás” kategóriával foglalható össze. 104 A kiskorúak tartalomfogyasztásának körében az internet már a televíziónál is nagyobb jelen- tőséggel bír. Egyrészt az interneten is egyre több a lekérhető médiaszolgáltatás, másrészt az online tartalmak már új hordozható, internethez csatlakoztatható eszközökről – pl. mobiltelefon, PDA, táblagép – is éppúgy elérhetőek, mint a számítógépekről. A gyermekek egyre változatosabb esz- 105 közökön csatlakoznak az internetre. Ezen eszközök elterjedése pedig azzal a következménnyel is jár, hogy a gyermekek különösebb felügyelet nélkül férhetnek hozzá az interneten elérhető tar- talmakhoz, szolgáltatásokhoz. Ma már a kiskorúak élete elképzelhetetlen az internet mindenna- pos használata nélkül. Az internet jelentős szerepet játszik a kiskorúak fejlődésében, oktatásában, szocializációjában, ám éppen emiatt fokozott veszélynek is vannak kitéve. Ezért az interneten 106 terjedő jogellenes tartalmak és azok terjesztői ellen egyrészt fel kell lépni, másrészt biztosítani kell, hogy az önmagában nem jogellenes, de a kiskorúak számára ártalmas, káros hatással bíró tartal- makhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. Az internetes médiatartalom szolgáltatóinak, az in- ternetszolgáltatóknak és a közösségi oldalaknak is f gyelembe kell venniük a kiskorúak védelmét. A gyermekeknek az interneten is joguk van ahhoz, hogy hozzáférjenek a kifejezetten nekik szánt, életkoruknak megfelelő tartalmakat. A Bizottság 2012 májusában kiadott „A gyermekbarát internet európai stratégiája” című közleményében többek között kiemelte, hogy több jó minőségű, gyermekeknek szóló tartalmat kell készíteni. „A Tanács következtetései a gyermekbarát internet 107 európai stratégiájáról” című dokumentum a gyermekeknek szánt minőségi online tartalmak arányának növelését javasolja, mivel a gyermekek az interneten nem találnak elegendő, életko- ruknak megfelelő minőségi tartalmat. A dokumentum a „gyermekeknek szánt minőségi online tartalom” alatt olyan tartalmat ért, amely a gyermekek számára egyrészt vonzó, használható, 104 COM(2011) 556, Brüsszel, 2011.9.13. 4. 105 A Tanács következtetései (2012. november 26.) a gyermekbarát internet európai stratégiájáról. (2012/C 393/04) 2. 106 A gyermekek internetezési szokásairól lásd: EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. 2011. http://www2.lse.ac.uk/media@lse/research/EUKidsOnline/EU%20Kids%20II%20(2009-11)/National%20 reports/Hungarian%20report.pdf 107 A Tanács következtetései (2012. november 26.) a gyermekbarát internet európai stratégiájáról. (2012/C 393/04) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2012:393:0011:0014:HU:PDF