Page 29 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 29 bad hozzáférésű televíziós műsorszolgáltatás területén. Ezért a műsorszolgáltató felelősségét a jelenlegi szinten kell fenntartani, és a gyakorlatban már bevált módszereket továbbra is alkalmazni kell. 85 Az egyik leghasznosabb ilyen szolgáltatás az ún. elektronikus műsorkalauz (Electronic Programme Guide, EPG), ami egy elektronikus műsorújsághoz hasonlít. Az EPG egy navi- gációs rendszert tartalmaz, elősegítve a tájékozódást a digitális televíziós csatornák és prog- ramok választékában. Az EPG lehetővé teszi a műsorszámokkal kapcsolatos – a kiskorúak szempontjából is lényeges – információk (pl. az egyes műsorszámok korhatár-besorolása) lekérését, illetve a műfajok vagy tárgyszavak szerinti keresést. Szükség esetén elektronikus zárként is alkalmazható, amely a csatorna kiválasztási lehetőségének blokkolását jelenti, amit csak a szülő által beállított és ismert kód (PIN-kód) használatával lehet feloldani. Ennek hátránya, hogy a blokkolt csatornán az értékes vagy nem káros tartalmakhoz való hozzáférés is akadályozva van. Ugyanezek a megoldások a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások terén is alkalmazhatók. Szintén a digitális műsorszolgáltatásnál terjedt el az elektronikus 86 zár (electronic locking) vagy zárrendszer (pre-locking) használata, amely a műsorszolgálta- tás blokkolásának feloldásához és elérhetőségéhez a nézőtől egy PIN-kód megadását kívánja meg, a helyes kód nélkül pedig a csatorna nem jelenik meg. A rendszer hatékonysága attól is függ, hogy a tartalom megtekintéséhez szükséges kód mennyiben marad titokban a gyerme- kek előtt, hogy a szülők ügyelnek-e a kód titokban tartására. 87 Többen úgy vélik, hogy a televíziós tartalmak blokkolásának technikai megoldásai önma- gukban nem nyújtanak kellő védelmet a kiskorúak számára, mert a szülők részéről túlságo- san nagy erőfeszítést és technikai készségeket kíván azok használata, és nem helyettesítheti a műsorszolgáltatók felelősségét, hogy műsoraik tartalmát a törvényi előírásoknak megfelelően 88 szabályozzák. Egyes felmérések szerint a kevésbé iskolázott, alacsonyabb társadalmi hely- zetű és jövedelmű háztartásokban, ahol több időt töltenek televíziózással, kevesebb médiais- merettel rendelkeznek, mint a magasabb jövedelmű háztartásokban, ezért kevésbé valószínű, 89 hogy a szülők aktívan vesznek részt a média káros hatásaival szembeni védelemben. A káros televíziós tartalmak pusztán technikai eszközzel történő szabályozása csak azokat a kiskorú- akat védi, ahol a családok f gyelmet fordítanak a védelemre. A sugárzási idő korlátozása, a vízválasztó használata ellenben a szülők kevésbé aktív részvételét igényli, nem igényel extra ismereteket és készségeket, és bár a kiskorúakat nem akadályozza meg teljesen abban, hogy számukra nem megfelelő tartalmakhoz is hozzáférjenek, annak valószínűségét csökkenti, hogy napközben káros televíziós tartalmakat nézzenek. 90 85 COM(1999) 371 f nal, Brussels, 19/07/99. 3. 86 Szilády i. m. (81. lj.) 14–15.; Szilády i. m. (54. lj.) 6.; Hazay i. m. (65. lj.) 26–29.; Nyakas Levente: A hatékony védelem kérdése a digitális környezetben – kitekintés a kiskorúak védelmével kapcsolatos európai szabályozói tapasztalatokon keresztül. In: „Párbeszéd a médiáról” konferencia-sorozat. A kiskorúak védelme a médiaszolgáltatásokban. Budapest, AKTI, 2007. 52–58. 87 Second Evaluation Report from the Commission to the Council and the European Parliament on the application of Council Recommendation of 24 September 1998 concerning the protection of minors and hu- man dignity. COM(2003) 776 f nal, Brussels, 12.12.2003. 3.2.1. Filtering systems, 13. 88 Janicke i. m. (74. lj.) 26. 89 Kids and media at the new millennium. Executive Summary. Th e Kaiser Family Foundation, 1999. november. http://kaiserfamilyfoundation.files.wordpress.com/2013/01/kids-media-the-new-millennium-executive-summary.pdf 90 Janicke i. m. (74. lj.) 27.