Page 100 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

100 Gyermekvédelem a médiajogban amely lehetővé tette a kábelszolgáltatóknak, hogy megtagadják a nyilvánvalóan sértő, illetlen műsorokat sugárzó csatornák továbbítását, a gyermekek védelmére hivatkozva alkotmányos- nak ítélte. Az indokolás szerint a kábelszolgáltatónak alkotmányos joga úgy döntenie, hogy szolgáltatásában nem tesz hozzáférhetővé szexuális tartalmakat. A Bíróság ellenben alkot- mányellenesnek találta azt az előírást, amely alapján az illetlen csatornákat továbbító kábel- szolgáltatóknak a csatornákat elkülönítve és blokkolva kellett kezelniük, és azok kódolását csak az előf zető külön, írásbeli kérésére oldhatták fel. Az indokolás szerint a kötelező előírás nem szűkre szabott, mert az a felnőttek számára is korlátozhatja az illetlen tartalmak eléré- sét, mivel nem mindenki veszi majd a bátorságot, hogy személyazonosságát felfedve írásos kérelmet nyújtson be a kábelszolgáltatóhoz a kódolás feloldása érdekében. Ezért az elkülö- nítés és a blokkolás, illetve az egyedi igénylés túlzott korlátozás, a gyermekek nyilvánvalóan sértő anyagokkal szembeni védelme pedig más, kevésbé korlátozó eszközökkel (pl. V-chip) is megoldható. A Legfelsőbb Bíróság annak ellenére megsemmisítette az illetlen kábelcsatornák korlátozását, hogy elismerte, a „kábeltelevíziós műsorszolgáltatás, beleértve a csatornák köz- vetítését, éppúgy hozzáférhető a gyermekek számára, mint a szabadon fogható műsorszolgál- tatók, ha nem még inkább”. 408 Hasonló döntés született a United States v. Playboy Entertainment Group ügyben is. A 409 Telecommunications Act of 1996 505. szakasza előírta, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók tegyék teljesen hozzáférhetetlenné vagy más módon blokkolják a nem-előf zetők számára az olyan csatornákat, amelyek elsősorban szexualitást ábrázoló programokat sugároznak, vagy pedig biztosítsák, hogy ezek a műsorok kizárólag este 10 és reggel 6 óra között legyenek elérhetők, amikor kevésbé valószínű, hogy gyermekek is nézők lehetnek. Mivel a kódolás nem volt tökéletesen megoldható, a legtöbb szolgáltató az időbeli korlátozást választotta. 410 A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt két dolgot emelt ki: először is a vitatott anyagokat sok felnőtt kifejezetten sértőnek találja, és f gyelembe véve, hogy a tartalom „nem kívántan jön be az otthonokba, ahol azt gyermekek is láthatják vagy hallhatják a szülők akarata vagy be- leegyezése ellenére”, jogos érdek fűződik a korlátozáshoz. Másodszor, a Playboy programjai az Első Kiegészítés védelmét élvezik. A Bíróság szerint a törvényi előírás a védett beszédet annak tartalma alapján korlátozta, mivel az csak a kifejezetten szexuális tartalmú, „felnőtt vagy más illetlen csatornákra” vonatkozott, míg más prémium csatornákra (pl. HBO, Disney Channel) nem. Ennek legfőbb indoka a „téma” f atal nézőkre gyakorolt hatása. Nyilvánvaló a törvény hatása a védett beszédre: számos kábelszolgáltatónak az egyetlen ésszerű módja, hogy eleget tegyen az előírásnak, ha az időbeli korlátozást alkalmazza, ami a védett beszédet a nap kétharmadában a kábelszolgáltatás területén lévő valamennyi ház- tartásban elnémítja, függetlenül a gyermekek jelenlététől vagy a nézők igényétől. A tilalom ezért jelentősen korlátozza „a beszélők és az arra hajlandó felnőtt hallgatók közötti kom- 408 518 U.S. 727, 744 (1996). 409 United States v. Playboy Entertainment Group, 529 U.S. 803 (2000). 410 A kábeltelevíziós szolgáltatók a felhasználók által elő nem f zetett csatornák vételét jellemzően úgy kódolták vagy zavarták, hogy nem teljes mértékben blokkolták a hang- és videójelet, aminek eredményeként ha csak ne- hezen is, de mind a hang, mind a kép egy része hallható vagy látható volt. Ez a jelenség az ún. „signal bleed”. Az ilyen szűrőkre akkor f gyelt fel a közvélemény, amikor a kábelszolgáltatók egyre több felnőtt tartalmú csatornát tettek ily módon elérhetővé, és ezáltal a gyermekek a kifogásolható tartalom gyenge minőségű vagy részleges képeit is láthatták. http://transition.fcc.gov/cgb/consumerfacts/objectionabletv.pdf