Page 96 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

96 Gyermekvédelem a médiajogban műszaki, technikai megoldások, amelyek révén a szülők képesek megvédeni a kiskorúa- kat a számukra nemkívánatos tartalmaktól. A trágár, durva nyelvezet, a káromkodások 392 kiszűrésére a már említett V-chip mellett megoldás még az ún. TVGuardian rendszer is, amely a műsorszolgáltatók által működtetett ki-bekapcsolható képfeliratozó rendszeren (Closed Captioning) alapszik. A set-top box működésének lényege, hogy a feliratozást f - gyelve felismeri a nemkívánatos szavakat, és a műsor hangjából egyszerűen „kivágja”, elné- mítja az annak megfelelő részt, a feliratozásban pedig annak szalonképesebb szinonimáját jeleníti meg. A rendszer előnye, hogy ezzel csak a ténylegesen kifogásolt szavak maradnak ki a műsorból, és megmenthetők az olyan műsorok is, amelyeket a V-chip teljes egészé- ben kizárt volna a benne használt durva nyelvezet miatt, ezáltal a gyermekek számára is megtekinthető marad. A készülék több mint 150 sértő szó és kifejezés blokkolására képes, emellett személyre is szabható. A TVGuardian-t jelenleg több mint 12 millió amerikai használja. Egy másik megoldás az ún. CC+ rendszer, amely szintén a képfeliratozásra tá- maszkodva szűri ki beállítástól függően a durva beszédet a műsor hangjából. A rendszer emellett képes az olyan jelenetek blokkolására is, amelyekben meztelenkedés, szex, erőszak látható. A blokkolandó jelenetek helyét hordozó információk a feliratozás jeleivel együtt kerülnek továbbításra. 393 A V-Chip és TVGuardian nem az egyetlen rendelkezésre álló eszköz a trágár beszéd te- levíziós szűrésére. Néhány műholdas és kábelszolgáltató már hatékony módszereket kínál az előf zetők számára a tartalmakhoz való hozzáférés korlátozására. Ezek a szolgáltatások a szülői felügyelet létfontosságú részét képezik. 394 5. Az illetlenség megítélése más kommunikációs formákban Az elmúlt évtizedekben számos kísérlet irányult az olyan nem obszcén, illetlen beszéd el- nyomására is, amelyeket más kommunikációs formákban, médiumokban tettek közzé. A Legfelsőbb Bíróság más médiumokban közzétett illetlen tartalmakkal, illetve a postai úton továbbított közleményekkel kapcsolatos korlátozás lehetőségeiről is állást foglalt, ám azokat már jóval szigorúbban ítélte meg. A döntések értelmében az illetlen kommunikáció nem kor- látozható ugyanolyan széles mértékben, ha az a rádiós és televíziós műsorsugárzástól eltérő médiumokban jelenik meg. A Legfelsőbb Bíróság rendre alkotmányellenesnek minősítette az illetlenség betiltására irányuló kísérleteket a telefon, a kábeltelevízió és az internet esetében is. A Bíróság például megsemmisítette a fogamzásgátló tablettát reklámozó szórólapok megren- delés nélküli postázásának betiltását. „Egy levél kézhezvétele sokkal kevésbé kikerülhetetlen, ellenőrizhetetlen, mint például egy rádióadás.” 395 392 http://www.tvguardian.com/ 393 Hazay i. m. (65. lj.) 14. 394 Adam Thierer: Why Regulate Broadcasting? Toward a Consistent First Amendment Standard for the Information Age. Commlaw Conspectus, Vol. 15., 2007. 473. http://commlaw.cua.edu/articles/v15/15_2/Thierer.pdf, idézi: Lawrence i. m. (328. lj.) 172. 395 Bolger v. Youngs Drug Products Corp., 463 U.S. 60 (1983).