Page 95 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

II. A kiskorúak védelme az Egyesült Államokban 95 383 alkotáshoz szükséges információkkal, és ki vannak téve mások manipulációinak.” Ebben az esetben a kormányzatnak joga van megvédeni a gyermekeket az illetlen tartalomtól, mert „fogoly közönségként” nincs ésszerű lehetőségük annak elkerülésére. 384 E. A szülők jogainak korlátozása Egyes szerzők szerint az FCC politikája elleni legmeggyőzőbb érv a szülők alapvető joga, hogy meghozzák a szükséges döntéseket gyermekeik ellátása, felügyelete és ellenőrzése te- 385 rén, amit a Legfelsőbb Bíróság is elismert. A kormányzat által hivatkozott kényszerítő érdek, a szülői felügyelet támogatása, valamint a szülők segítése gyermekeik megfelelő ne- velésében azáltal, hogy cenzúrázzák a védett beszédet, nem meggyőző. Valójában a károm- kodás, az illetlen beszéd tiltása az, ami veszélyezteti a gyermekeket és a társadalmat, mert megfosztják a szülők lehetőségét arra, hogy saját döntésük alapján neveljék gyermekeiket. A kormányzat a „gyermekek védelmére” hivatkozva a beszéd rádióban és televízióban tör- ténő cenzúrájával megnehezíti, hogy a szülők saját értékeik szerint, az általuk megfelelőnek tartott módon neveljék gyermekeiket. Az FCC jelenlegi „elnémító” gyakorlata „nem tesz 386 semmit, hogy megkönnyítse a szülők gyermekeik feletti felügyeletét, kivéve, ha azt felté- telezzük, […] hogy minden szülő felfogása nemcsak megegyezik egymáséval, de ugyanaz mint a kormányzaté”. Vannak olyan szülők, akik jobbnak tartják, ha gyermekeik ilyen 387 anyagoknak vannak kitéve, míg más szülők nem értenek ezzel egyet. A kormányzatnak 388 viszont nem kellene állást foglalnia ebben a vitában, és az alkotmányosan védett beszéd cenzúrázásával „segítséget” nyújtania. Ha az állam a gyermekek védelme érdekében szabá- lyozza az állítólag ártalmat okozó kommunikációt, csak egy lépés kell ahhoz, hogy megbé- lyegezzék azokat a szülőket, akik nem értenek egyet a többségi véleménnyel, és nem tartják megfelelőnek a kormányzat tartalomválasztását. Így az illetlenség szabályozása nemhogy 389 nem segíti, de valójában megnehezíti a szülők dolgát. Hacsak nincs lényeges bizonyíték arra, hogy a nem obszcén, alkotmányosan védett beszéd ártalmas a gyermekekre, a döntést arról, hogy a gyermekek milyen beszédet hallhatnak, és hogyan kell őket nevelni, nem az államnak kell meghoznia. 390 4. Lehetőségek az illetlen beszéd szűrésére 391 Ahogyan a szövetségi fellebbviteli bíróság 2010-es ítélete is kimondta, a technológiai fejlődés következtében ma már rendelkezésre állnak olyan hatékony eszközök, különféle 383 Amitai Etzioni: On Protecting Children from Speech. Chicago-Kent Law Review, Vol. 79., 2004. 45. http://www.gwu.edu/~ccps/etzioni/A315.pdf, idézi: Collins i. m. (316. lj.) 1260. 384 Collins i. m. (316. lj.) 1258–1261. 385 Troxel v. Granville, 530 U.S. 57, 65–66 (2000). 386 Segall i. m. (361. lj.) 718., idézi: Smith i. m. (273. lj.) 196. 387 Alliance for Community Media v. FCC, 56 F.3d 105, 147 (D.C. Cir. 1995) (Edwards bíró különvélemé- nye), idézi: Smith i. m. (273. lj.) 198. 388 Uo., 195. 389 Ross i. m. (373. lj.) 482., idézi: Segall i. m. (361. lj.) 27. 390 Segall i. m. (361. lj.) 28. 391 Fox Television Stations, Inc. v. FCC, 613 F.3d 317 (2nd Cir. 2010).