Page 98 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

98 Gyermekvédelem a médiajogban „dial-a-porn” felvételek tilalmának, mert az obszcén beszédet nem védi az Első Kiegészítés, ám az olyan szexuális kifejezést, ami csak illetlen, már védelem alá esik. Ezért az illetlen tartalmú telefonüzenetek általános tilalma nem megengedett. Az ilyen, alkotmányosan védett anyagokat lehet ugyan szabályozni, ám még egy kényszerítő kormányzati érdek (compelling government interest) előmozdítása érdekében is csak a lehető legkevésbé korlátozó eszköz alkalmazható. Ugyan „kényszerítő érdek fűződik a kiskorúak f zikai és szellemi jólétének védelméhez” – ami magában foglalja azt is, hogy megóvják őket a felnőtt mértékkel mérve obszcénnek nem mi- nősülő, ám illetlen tartalmak, üzenetek hatásától – ám ez az érdek sem igazolja a felnőtteknek címzett közlés szükségtelenül széles elnyomását. Márpedig az illetlen telefonüzenetek tilalma a felnőttek közötti védett beszédre is „hűtő hatással” (chilling eff ect) volt. A Bíróság szerint a kormányzatnak a gyermekek védelmét technológiai eszközökkel, nem pedig az ilyen üzene- tek továbbításának teljes tilalmával kell megvalósítania, mert bár néhány gyermek képes lehet legyőzni a technikai akadályokat, tilalom megengedhetetlen hatásként „korlátozná a felnőtt tartalmú telefonos beszélgetéseket arra, ami a gyermekek számára alkalmas, hogy meghallják”. A kormányzat nem „korlátozhatja a felnőtt lakosság hozzáférését kizárólag azokra az infor- 401 mációkra, amelyeket gyermekek is megismerhetnek.” A Bíróság azt is hozzátette, nincs arra bizonyíték, hogy a gyermekek kijátszanák a korlátokat, ami indokolná azt a következtetést, hogy nincs más alkotmányosan elfogadható, kevésbé korlátozó eszköz a kiskorúak védelmének előmozdítására. A Legfelsőbb Bíróság tehát kimondta, hogy a kormányzat nem tilthatja be a beszédet azon az alapon, hogy illetlen, mert az ilyen anyag megtekintése vagy meghallgatása az Első Kiegészítés által védett jog. Szabályozhatja ellenben az alkotmányosan védett beszéd tartalmát, ha a legkevésbé korlátozó eszközt alkalmazza egy kényszerítő érdek előmozdítása érdekében. Ilyen kényszerítő kormányzati érdek a kiskorúak jólétének előmozdítása. 402 5.2. Kábeltelevízió A bíróságok a kábeltelevíziós szolgáltatók esetében is csak részben hagyták jóvá az illetlenség alapján történő korlátozást, megerősítve, hogy a Pacif ca elvei nem vonatkoznak a kábelen 403 terjesztett csatornákra. A Cruz v. Ferre ügyben egy szövetségi fellebbviteli bíróság alkot- mányellenesnek nyilvánította Miami város egyik rendeletét, ami megtiltotta az obszcén és illetlen anyagok, műsorok kábelen, kábeles elosztórendszeren történő terjesztését. A kerületi bíróság megállapította, hogy számos különbség van a kábeltelevíziós műsorszolgáltatás és a földi sugárzású műsorszolgáltatás (over-the-air) között. Egyrészt a kábel-előf zetőnek igenlő döntést kellett hoznia, hogy a kábeljeleket vehesse otthonában, így a kábel csak kifejezett meghívására hatolt be az otthonokba. Másodszor, a szülők számára több kábeles techno- lógiai eszköz (ún. lockbox) is rendelkezésre állt a gyermekek számára káros műsorszámok kiszűrésére. A felnőttek a sértő műsorszámokat a kábeltelevíziós társaságok által nyújtott műsortájékoztatók révén is elkerülhették, vagy pedig kérhették a szolgáltatótól, hogy gátolja 401 492 U.S. 115, 126. 402 Rooder i. m. (275. lj.) 874–876.; Gregory B.Phillips: Indecent Content on Satellite Radio: Should the FCC Step In? Loyola of Los Angeles Entertainment Law Review, Vol. 26., 2006. 275–277. http://digitalcommons.lmu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1509&context=elr 403 Cruz v. Ferre, 755 F. 2d 1415 (11th Cir. 1985).