Page 24 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

24 Gyermekvédelem a médiajogban Példaként felhozható a már említett, audiovizuális műveket – televíziós tartalmak, mozifilmek, DVD-k, videojátékok – besoroló holland Audiovizuális Médiák Besorolási Intézete (Nederlands Instituut voor de Classificatie van Audiovisule Media, NICAM). A NICAM a kiskorúak védelme érdekében alkalmazott társszabályozási rendszer. Az 1999-ben alakult testület a korábbi, filmek és videók tartalmi besorolását végző cenzú- rabizottságokat váltotta fel, és a teljes audiovizuális szektort egyesíti. Tagjai a közszol- gálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatók képviselőiből, a mozikat üzemeltetőkből, a filmek, videók, DVD-k, számítógépes videojátékok gyártóiból és forgalmazóiból, va- lamint a mobilszolgáltatók képviselőiből áll. A NICAM-hoz mintegy 2200 tartalom- szolgáltató csatlakozott, köztük a három közszolgálati és a tíz országos kereskedelmi műsorszolgáltató. A szervezet feladata a fogyasztók tájékoztatása a televíziós műsorszámok, f lmek, videók, számítógépes játékok ajánlott korhatáráról, illetve olyan információk hozzáférhetővé tétele, amelyek alapján a szülők felelősen dönthetnek az adott f lm, műsor vagy termék kapcsán. Bár a műsorszolgáltatóknak a tagság nem kötelező, amennyiben egy csatorna nem csatlakozik a rendszerhez, nem közvetíthet káros tartalmakat, és kizárólag olyan műsorszámokat adhat, amely valamennyi korosztály számára megtekinthető minősítéssel rendelkezik. Az ajánlott klasszif kációval kapcsolatos panaszokat a NICAM vizsgálja ki. A panasz kivizsgálása után, ha a sérelem gyanúja valóban fennáll, a Független Panaszbizottság foglalkozik az üggyel, amely büntetést (f gyelmeztetés, maximum 135 ezer euró pénzbüntetés, NICAM tagság megvonása) is kiszabhat. A holland médiahatóság rendszeresen megvizsgálja és értékeli a rendszer működé- sét a NICAM éves beszámolója alapján. A. Az erőszakos tartalmak Érdemes bővebben kitérni az erőszakos tartalmak kérdésére. Az erőszak az egyik olyan nem kívánt tartalmi jellemző, amire f gyelemmel kell lenni a tartalom korhatár-besorolása során. A Gyermekjogi Bizottság „A gyermek és a média” című vitanapjának jelentésében is aggo- dalmát fejezte ki „a média gyermekekre gyakorolt negatív hatásaival szemben […], elsősor- ban a brutális erőszakot és pornográf át tartalmazó programokkal összefüggésben. Számos országban igyekeznek megoldást találni arra, hogyan lehet megvédeni a gyermekeket a tele- 66 vízióban, videof lmeken és más csatornákon látható erőszak hatásaitól.” Az erőszak, mint ártalmas tartalom a kiskorúakra negatív hatást gyakorol, és a média, ha közvetetten is, de kedvezőtlen szerepet játszik az erőszak terjedésében. 67 Az elektronikus médiumokban ábrázolt erőszak megítélése, és a nézőkre, illetve a gyer- mekek viselkedésére gyakorolt hatása élénk vita tárgyát képzi. Számos tanulmány szerint közvetlen kapcsolat mutatható ki a televízióban ábrázolt erőszak, az ún. médiaerőszak és a valós életben tapasztalható agresszió között. Egyrészt félelmet kelthet a nézőkben, másrészt érzéketlenné teszi őket, harmadrészt fokozza a hajlandóságot az agresszióra, mert a látott erőszak mintául szolgálhat, utánzásra ösztönözhet. A médiában megjelenő, szórakozta- 68 tást szolgáló gyakori erőszak komoly problémát okozhat a kiskorúak fejlődésében, mivel 66 Herczog i. m. (4. lj) 163–164. 67 Bakos i. m. (3. lj.) 63. 68 Császi Lajos: A tévéerőszak kulturális politikája és szociológiája. Iskolakultúra, 2002/1. 95.