Page 25 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

I. A kiskorúak védelmének általános kérdései: indokai és eszközei 25 69 a kiskorú nézőket is agresszív magatartásra ösztönözheti, az agresszív attitűdök, értékek 70 és viselkedés növekedéséhez vezethet. Ennek oka többek között, hogy a kiskorúak nagy része felügyelet nélkül fér hozzá a káros tartalmakhoz, és azokat egyedül nem megfelelően értelmezik. A kisebb gyermekek még nem képesek megérteni a különbséget a valóság és a f kció között, hogy a televízióban látott erőszak csak f kció, ezért azt valódinak érzékel- 71 ve nagyobb valószínűséggel utánozzák. A f atal korosztály a médiában látott, tapasztalt viselkedési formákat utánozza, így a médiában látható gyakori erőszak is példaként szol- gálhat számukra, fogékonnyá válhatnak hasonló magatartásokra, és maguk is könnyebben nyúlnak az erőszakhoz. Az „[e]rőszakos képek és viselkedés közvetítése egyes médiumok bizonyos programjaiban […] olyan értékrend kialakítását segíti a f atalok körében, ahol az erőszak elfogadható viselkedésformaként jelenik meg.” Azok a gyermekek tehát, akik 72 gyakran néznek erőszakos televíziós tartalmakat, az erőszakot elfogadható viselkedésnek 73 tarthatják, és a valóságban is gyakrabban utánozhatják. A televízióban látott erőszak annak félelmét is növeli, hogy maga is erőszak áldozatává válik. Az erőszak hatásainak 74 csökkentése pedig igen nehéz, mert a médiaszolgáltatók az erőszakos tartalmú műsorok közvetítésében érdekeltek, mivel az erőszakot ábrázoló műsoroknak igen nagy a nézettsége. 75 A mai média csak a nézettségnövelés miatt ábrázolja az erőszakot. Az erőszak hatása és befolyásoló képessége függ a gyermekek életkorától, személyiségétől, valamint az erőszak megjelenítési formájától – az erőszak mértékétől és ábrázolási módjától, az erőszakot meg- 69 Guy Cumberbatch: Media Violence: Research Evidence and Policy Implications. Report prepared for Th e Council of Europe Directorate of Human Rights. Th e Council of Europe, Strasbourg, 1995. http://www.brown.uk.com/brownlibrary/EURO.htm; Television and Behavior. Ten Years of Scientif c Progress and Implications for the Eighties. Volume I. National Institution of Mental Health (DHHS), Rockville, Maryland, 1982. http://files.eric.ed.gov/fulltext/ED222186.pdf 70 Joint Statement on the Impact of Entertainment Violence on Children. Congressional Public Health Sum- mit, July 26, 2000. http://www2.aap.org/advocacy/releases/jstmtevc.htm 71 Albert Bandura: Social cognitive theory of mass communication. Mediapsychology, 3., 2001. 265–299. http://www.dr-eskandary.org/download/Social%20Cognitive%20Theory%20OF%20MASS%20 COMMUNICATION.pdf 72 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: „A f atalkori bűnözés megelőzése. A f atalko- ri bűnözés kezelésének módjai és a f atalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer szerepe az Európai Unióban” (2006/C 110/13) 2.1.5.; Bakos Eszter: A f atalkorúak bűnözése és a média összefüggései. Jogelméleti Szemle, 2010/2. 73 Craig A. Anderson – Leonard Berkowitz – Edward Donnerstein – L. Rowell Huesmann – James D. Johnson – Daniel Linz – Neil M. Malamuth – Ellen Wartella: Th e Infl uence of Media Violence On Youth. Psychological Science in the Public Interest, Vol. 4., 2003. 81–110. http://www.columbia.edu/~lbh3/anderson_berkowitz_06.pdf 74 Joint Statement on the Impact of Entertainment Violence on Children. Congressional Public Health Sum- mit, July 26, 2000. http://www2.aap.org/advocacy/releases/jstmtevc.htm; Sophie H. Janicke: Violence in broadcast regulation: A comparative analysis of broadcast regulation in Germany and the United States. 2011. Paper presented at the annual meeting of the Asian Media Information and Communication Center Conference, Hyderabad, India, June 2011. 7–9. https://www.academia.edu/1270752/Janicke_S._H._2011_._Violence_in_broadcast_regulation_A_ comparative_analysis_of_broadcast_regulation_in_Germany_and_the_United_States 75 Bokor i. m. (32. lj.).