Page 26 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

26 Gyermekvédelem a médiajogban 76 jelenítő műsor műfajától – is. Tény, hogy a gyermekek jobban ki vannak téve a médiaerő- szak hatásának, mint más hatásnak. 77 Mások ezzel szemben kevésbé káros hatást tulajdonítanak a televíziós erőszaknak. A tár- sadalomtudományi kutatások – legyenek bármennyire valósak és megbízhatóak – soha nem tudják megmondani, hogy a valódi erőszakot adott esetben tényleg a médiatermék okoz- 78 ta-e. Tény ugyanakkor, hogy az erőszak gyakori megjelenítése problémás a gyermekekre gyakorolt hatása miatt. A médiában megjelenő erőszak komoly gondot okozhat a kiskorúak fejlődésében. Ezért az erőszak médiában való előfordulásának gyakoriságára és hatására te- kintettel kiemelt f gyelmet kell fordítani az erőszak megjelenítésére és következményeinek bemutatására. Emellett szükség van a szülői kontrollra, valamint az erőszakos jelenetek meg- értése érdekében a látottak megbeszélésére. 79 Az erőszakos tartalmak megítélése kapcsán említést érdemel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (97) 19. számú ajánlása az erőszak ábrázolásáról az elektronikus médiu- 80 mokban. Az ajánlás bevezetője aggodalmát fejezi ki az erőszak ábrázolásának elektronikus tömegtájékoztatásban történő erőteljes növekedése miatt, illetve, hogy az erőszak megje- lenítésére gyakran öncélú módon kerül sor, amit a kontextus nem indokol. Az ajánlás „az erőszak öncélú megjelenítésén” olyan üzenetek, szavak és képek terjesztését érti, amelyek erőszakos tartalma vagy beállítása olyan elsődlegességet kap, amit a bemutatott helyzet nem indokol. Az „elektronikus tömegtájékoztatás” fogalmába a rádió és televízió műsor mellett az internetet és a videojátékokat is beleérti. Az ajánlás szerint a véleménynyilvánítás sza- badsága magában foglalja az erőszakos tartalmú közlések szabadságát is, azonban bizonyos formái, így az erőszak öncélú ábrázolása jogszerűen korlátozható, amennyiben a korlátozás törvény által előírt és szükséges egy demokratikus társadalomban. Az erőszaknak az elekt- ronikus médiában történő öncélú megjelenítése ellen irányuló intézkedések törvényes célja lehet az emberi méltóság, valamint a gyermekek és a serdülőkorúak védelmét szolgáló intéz- kedések, akiknek a testi, szellemi és erkölcsi fejlődését az ilyen ábrázolások veszélyeztethetik. Az emberi méltóság és a kiskorúak védelme a tagállamok és a tartalomért felelősséget viselő szereplők feladata egyaránt. Az ajánlás szerint a tartalomért felelős személyekre hárul a véleménynyilvánítás szabadsá- gának gyakorlásából eredő kötelességek és felelősség felvállalása, mivel ők tartoznak elsőd- leges felelősséggel a terjesztett üzenetek, hírek és képek tartalmáért, így az erőszak öncélú megjelenítéséért is a fő felelősség a tartalomért felelősséggel tartozókat terheli. Az elektroni- kus tömegtájékoztatás üzemeltetőire főleg akkor hárul a felelősség, amikor döntésük szerint erőszakot megjelenítő üzeneteket, híreket és képeket terjesztenek a közönségnek, különös tekintettel a f ataloknak. Ha a tartalomért felelős szereplők nem tesznek eleget e kötelezett- ségnek, így az erőszak öncélú ábrázolásával súlyosan megsértik az emberi méltóságot, vagy embertelen és megalázó jelenetekkel veszélyeztetik a közönség, különösen a kiskorúak testi, 76 Bakos i. m. (3. lj.) 62–63. 77 Mary Muscari: Media Violence: Advice for Parents. Pediatric Nursing. Vol. 28., 2002. 585–591. http://www.medscape.com/viewarticle/448017 78 Clay Calvert: Violence, Video Games, and A Voice of Reason: Judge Posner to the Defense of Kids’ Culture and the First Amendment. Th e San Diego Law Review, Vol. 39., 2002. 4., idézi: Janicke i. m. (74. lj.) 10. 79 Bakos i. m. (3. lj.) 60–65. 80 Recommendation No. R (97) 19 of the committee of ministers to member states on the portrayal of violence in the electronic media.