Page 93 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

II. A kiskorúak védelme az Egyesült Államokban 93 ilyen tartalmakhoz. Collins szerint öt lehetséges kormányzati érdek létezik, amelyek alapján védeni lehet a gyermekeket az illetlen tartalmú műsorsugárzástól: 1.) szülői „preferenciák” támogatása; 2.) szellemi, lelki ártalom megelőzése; 3.) káros magatartás utánzásának megelőzése; 4.) a „civilizált és társadalmilag megfelelő magatartás” elősegítése; 5.) védelem a sértő tartalmaktól. 1. A legkevésbé vitatható érdek, hogy az illetlenség szabályozása elősegítheti a szülők támo- gatását abban, hogy korlátozzák gyermekeik hozzáférését a nyíltan szexuális (explicit) anya- gokhoz, illetve megakadályozzák, hogy olyan beszédnek legyenek kitéve, amit károsnak vagy nem megfelelőnek gondolnak. A szülők erőfeszítéseinek segítése gyermeknevelésük terén jól láthatóan kényszerítő kormányzati érdek. Az a kormányzati érdek, amely támogatja és meg- könnyíti a szülői felügyelet gyakorlását a gyermekek illetlen beszédhez való hozzáférése felett, „meglehetősen vitathatatlanok”. Az FCC szabályozás néhány ellenzője azzal érvel, hogy a korlátozás indokolatlan terhet ró azokra a szülőkre, akik azt szeretnék, ha gyermekeik il- letlen tartalmakhoz férnének hozzá. Catherine Ross például egyenesen azt állította, hogy nehezebb megtalálni az illetlen tartalmakhoz való hozzáférés alternatív módját, mint más anyagokhoz – például a pornográf magazinokhoz – amit a kormányzat szintén korlátozhat. Szerinte „sokkal kevésbé megterhelő” egy magazin beszerzése, mint egy kábelszolgáltatásra 375 előf zetni vagy kölcsönözni vagy megvenni egy f lmet. Ez az állítás egyáltalán nem állja meg a helyét, mivel a szülőnek ma már legalább olyan egyszerű hozzáférést biztosítani gyer- mekének az illetlen műsorokhoz, mint annak, aki egy pornográf magazint vásárol meg. Ezzel szemben rendkívül nehéz teher hárulna azokra a szülőkre, akik szeretnék megakadályozni gyermekük hozzáférését a szexuális beszédet tartalmazó műsorszóráshoz, illetve megvédeni őket bizonyos műsorszámoktól. Ennek fényében a kormányzatnak segítséget kell nyújtania a szülőknek. 376 2. A kormányzat már többször kijelentette, hogy a gyermekek védelmének érdeke túlmutat a szülői felügyelet támogatásán, és egy független érdeket is magában foglal. Ilyen független érdek lehet a műsorsugárzásban lévő illetlen tartalmú programok, tartalmak korlátozása a gyermekek „a szellemi, lelki ártalmának” (psychological harm) megelőzése érdekében. Ha az illetlen műsorszám „érzelmileg zavart” okozhat a gyermekekben, az ilyen műsorszám ártal- masnak minősül, ami lehetővé teszi a szabályozást. A bíróságok is elismerték – értékelve az FCC hivatkozását a kormányzat gyermekek védelméhez fűződő független érdekére –, hogy a pszichológiai ártalom, amit meg kell akadályozni, legalább olyan fontos, mint a f zikai árta- lommal szembeni védelem. Az FCC azért szabályozhatja az illetlenséget, mert az államnak 377 kényszerítő érdeke fűződik a kiskorúak szellemi jólétének védelméhez. Ahogy a kormányzat a gyermekek f zikai jólétét megvédve megtagadhatja a hozzáférést a cigarettához és az alko- holhoz, úgy a pszichológiai ártalmat okozó hatásoktól is megvédheti őket. Az FCC illetlen- ség szabályozásának ellenzői sem azt állítják, hogy a szellemi, lelki ártalom ne lenne elégséges érdek a korlátozás igazolására, csak úgy vélik, hogy nincs rá bizonyíték, hogy az illetlen tar- 375 Ross i. m. (373. lj.) 478., idézi: Collins i. m. (316. lj.) 1246. 376 Collins i. m. (316. lj.) 1246. 377 Action for Children’s Television v. FCC, 58 F.3d 654, 661 (D.C. Cir. 1995), l.: II./6.4. fejezet; Sable Communications of California, Inc. v. FCC, 492 U.S. 115, 126 (1989), l.: II./5.1. fejezet.