Page 94 - Kóczián Sándor: Gyermekvédelem a médiajogban (elektronikus változat)

94 Gyermekvédelem a médiajogban 378 talmú műsorok lelki sérelmet okoznának a gyermekeknek. A bíróságok azonban soha nem állították, hogy a szellemi, lelki ártalmak bizonyítására, tudományos alátámasztására lenne szükség ahhoz, hogy az FCC alkotmányos intézkedéseket hozhasson, amelyek a kiskorúak illetlen anyagokkal szembeni védelméhez szükségesek. 379 3. Szintén fontos érdek annak az ártalomnak a megakadályozása, ami bizonyos viselkedés, magatartás utánzásából származhat, amit a gyermek a sugárzott műsorokban, a televízióban látott. A kormányzat korlátozhatja a kiskorúak hozzáférését a nyíltan szexuális tartalmú mű- sorsugárzáshoz, ha ezzel meg tudja akadályozni, hogy a kiskorúak utánozzák az abban látott viselkedést. Az FCC szabályozásának támogatói gyakran rámutatnak arra, hogy a kiskorúak káros magatartásokban való részvétele bizonyítja az illetlen műsorok ártalmasságát. Számos bizonyíték támasztja alá ugyanis, hogy az illetlen tartalmú műsorok arra bátoríthatják a kis- korúakat, hogy ártalmas magatartásokban vegyenek részt. A televízió elfogadhatóvá teszi az ilyen típusú viselkedést, és a gyermekek sok esetben utánozzák is azt. A Legfelsőbb Bíróság szerint „elegendő azt tudni, hogy a gyermekek utánozzák az általuk észlelt viselkedést, vagy 380 legalábbis az olyan magatartást, amit normálisnak és megfelelőnek mutattak be nekik”. Szabályozás ellenzői azzal érvelnek, hogy a megfelelő reakció az ártalmas magatartás utánzá- sára nem a gyermekek információhoz való hozzáférésének megtagadása, hanem éppen ellen- kezőleg, a negatív hatásokat további információkkal kell ellensúlyozni. 4. Az illetlen műsorszámok megtekintésének következményeként a gyermekek az abban látott beszédet és magatartást utánozhatják, amely bár nem eredendően káros, bizonyos kontextusban nem megfelelő. A kár itt abban merül fel, hogy a gyermekek nem tanulják meg, milyen beszéd és viselkedés megfelelő bizonyos társadalmi környezetben, szituációkban. A műsorsugárzás, különö- sen a televízió modellt nyújt a gyermekek számára a beszéd és a magatartás terén. Ez szükségessé teszi az olyan műsorok korlátozását, ahol a szavak használatát a társadalmilag nem megfelelő kontextusban mutatják be. Még a szabályozás ellenzői is elismerik annak fontosságát, hogy a gyermekek megfelelő helyen és időben szembesüljenek a potenciálisan sértő szavakkal és magatar- tásokkal. Fontos szempont tehát, hogy megtanulják, mely szavak megfelelőek és melyek nem. 381 5. A legtöbb esetben természetesen a beszéd sértő jellege nem eléggé ártalmas ahhoz, hogy indokolttá tegye annak elnyomását. A Legfelsőbb Bíróság szerint még ha gyermekek is van- nak jelen, azoknak, akiket sért a beszéd, időnként egyszerűen „el kell fordítaniuk a tekin- tetüket”. Létezhet azonban olyan helyzet, amikor a sértő jelleg önmagában is elegendő a 382 beszéd korlátozására: ha a sértett a „fogoly közönség” (captive audience) tagja, azaz nem volt választása vagy legalábbis semmilyen ésszerű választása, hogy meghallgatja-e a beszédet vagy sem. A Pacif ca-ítélet mondta ki először, hogy a „fogoly közönség” a műsorszórásra is alkal- mazható: a hallgatók vagy a nézők is lehetnek a „foglyul ejtett közönség” tagjai, a gyermekek pedig „éretlenségüknél fogva” annak részei lehetnek. Ők még nem képesek megalapozott döntést hozni, amikor ilyen beszéddel szembesülnek, így nem tudnak elfordulni attól a tarta- lomtól, amellyel egyébként nem kívánnak találkozni. „A gyermekeknek még nem alakultak ki a saját preferenciáik, nem szereztek alapvető erkölcsi értékeket, nem rendelkeznek az ítélet- 378 Action for Children’s Television v. FCC, 58 F.3d 654, 670–671, 682 (D.C. Cir. 1995) (Edwards bíró kü- lönvéleménye); Fox Television Stations, Inc. v. FCC, 489 F.3d 444, 461 (2nd Cir. 2007). 379 Collins i. m. (316. lj.) 1249–1250. 380 FCC v. Fox Television Stations, Inc., 129 S. Ct. 1800, 1813 (2009). 381 Collins i. m. (316. lj.) 1253–1257. 382 Cohen v. California, 403 US 15, 21 (1971).